• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Az ápolónők is terjesztik a kórházi fertőzéseket

Lapszemle Forrás: Index

Így fertőződhetnek meg egyes intenzív osztályokon ápolt betegek olyan baktériumokkal, amik életveszélyesek lehetnek számukra.

"Azt tudjuk, hogy élnek veszélyes kórokozók a kórházakban, de csak most kezdjük megérteni, hogyan terjednek" - ezt Deverick J. Anderson orvos, a durhami Duke University Orvosi Központjának kutatója nyilatkozta egy általa vezetett kutatásról, aminek keretein belül azt vizsgálták, hogyan fertőződhetnek meg egyes intenzív osztályokon ápolt betegek olyan baktériumokkal, amik életveszélyesek lehetnek számukra - írta az Index.hu.

A most nyilvánosságra hozott tanulmány több baktériumot is vizsgált, leginkább olyanokat, amik az idők során rendkívül ellenállóvá mutálódtak, és antibiotikumokkal sem lehet ellenük felvenni a harcot. A kutatók három lehetséges szennyezési forrást vizsgáltak: elemezték, hogy a rezisztens kórokozók hogyan kerülnek át a betegről a közvetlen környezetre, a nővérre, és viszont, írja a Science Magazine.

A kutatás során 167 ápoltat vizsgáltak, akikkel negyven nővér törődött 12 órás váltott műszakokban, összesen 120 elkülönülő műszakban. Mindegyik nővér legalább kettő, de inkább több beteggel érintkezett munkaideje alatt, és mindegyik nővér tiszta munkaköpenyt húzott a műszak kezdetekor. A kutatók naponta kétszer vettek mintát az ápolónők köpenyéről, a kórházi eszközökről, a betegekről, a betegek szobájából, a kórházi ágyak rácsáról.

A minták tenyésztése és mikrobiológiai elemzése után kiderült, hogy az azonosítottan érintkezéssel átvitt baktériumszennyezések 27 százaléka a betegről nővérre történt, 27 százaléka a beteg környezetéről a nővérre, 45 százaléka a betegről a környezetére. Részletesen elemezték a nővérek köpenyéről vett mintákat is: a ruhaujjakról, a deréktájról és a zsebekből vett minták közül a ruhaujjak és a zsebek bizonyultak a legszennyezettebbeknek.

A betegek környezetéből vett minták közül az ágyrácsokról származók voltak a legrosszabbak. A kutatók hangsúlyozták, hogy akkor is találtak veszélyes baktériumokat a betegek szobáiban, ha azokat rendszeresen takarították.