Az egyetemi hallgatók fele depressziós egy új kutatás szerint

Sosem volt aktuálisabb a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók pszichés jóllétének felmérése, mint 2021-ben, amikor több mint másfél éve világjárvány árnyékolta be a mindennapokat. A pandémia és az ezzel együtt járó korlátozások különösen súlyosan érintették az egyetemistákat. Karácsony előtt pár nappal jelent meg az a kutatás, amelynek az eredményei megdöbbentők - írta a magyarnemzet.hu.

A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület a hazai hallgatókról akart minél teljesebb képet kapni. A kérdőívet 2021. december hatodikáig összesen 10 196-an töltötték ki, ebből 7639-en hiánytalanul, ez utóbbi eseteket értékelték – a kitöltők átlagéletkora 23,7 év volt. Az ország 47 egyetemének hallgatóitól érkeztek visszajelzések. (A kutatást az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végezték. A kutatást Karner Orsolya szakpszichológus, az ELTE egyetemi adjunktusa vezette.)

Fontos kérdés volt, hogy a kitöltő érzése szerint akkori lelkiállapotát mennyire határozza meg a járványhelyzet és annak következményei. Összességében a válaszadók alig ötödére volt pozitív hatással a járvány, minden tizedik válaszadó azt jelölte, hogy egyáltalán nem hatott rá. Hetven százalékra pszichésen negatív hatással volt a járvány és az annak kapcsán hozott intézkedések. Aggasztó, hogy a hallgatók több mint fele arra a kérdésre, hogy a járványhelyzeten kívül átéltek-e valamilyen nehéz életeseményt/élethelyzetet (szakítás, gyász, betegség), amely befolyásolta akkori lelkiállapotukat, igennel válaszolt.

Amikor az ember valamilyen nehézséggel, kihívással találja magát szemben, stresszt él át, szorong, és ha ezt kellemetlennek éli meg, jellemzően megpróbál valamit kezdeni a helyzettel, a problémával magával, vagy megpróbálja a belső rossz érzését csillapítani. Ennek vannak egészséges megoldásai (sport vagy valamilyen testmozgás, meditáció, relaxáció), illetve önromboló, hosszabb távon károsnak tartott módjai is. Rákérdeztek, hogy a hallgatók milyen gyakran használnak szorongásoldásra káros önnyugtató stratégiákat.

A leggyakoribb a közösségi média használata – elsősorban az Instagram, a TikTok, egyre kevésbé a Facebook szokott itt megjelenni –, ezt követi az evés, majd az alkohol és az online játék majdnem azonos értékkel. A legalacsonyabb átlagos pontszámot a drog és a nyugtató kapta. Az önsértés, a dohányzás és a pornó a középmezőnyben helyezkedtek el.

További részletek a teljes cikkben