Az életmentés az élete a hét emberének

Csendes Csaba a gyermekéért érkezett a minap a békéscsabai, belvárosi uszodába, és szinte azonnal újra kellett élesztenie egy hétéves kislányt. Az úszóedző és egy apuka rohant a folyosóra, ahol szerencsére Csabát találták, aki azonnali beavatkozott. Neki is köszönhető, hogy sikerült megmenteni a gyermek életét. Éppen ezért is választotta a főápolót a hét emberévé a Békés Megyei Hírlap, amely rövid interjút készített Csendes Csabával.

– Hogyan emlékszik vissza a történtekre?

– A szokásokhoz hűen mentem a lányomért, amikor rohantak felém, hogy segítsek, mert nagy a baj. Ott feküdt a medence mellett a kislány, nem volt légzése, keringése. Öt-hat percig próbáltam újraéleszteni a gyermeket, közben az ott lévők riasztották a mentőket, és két kocsi is érkezett nagyon hamar a kollégákkal, akik folytatták az újraélesztést. Hála Istennek, úgy húsz perc múlva lett újra szívműködése a gyermeknek, és viszonylag stabil állapotban szállították kórházba.

– Gondolom, azóta folyamatosan csöng a telefonja, hogy mentősztárként interjút adjon.

– Lényegében csak a méhészeti magazintól nem hívtak, ugyanakkor csak azt tettem, amit megtett volna másik száz ember is. Nem vagyok se médiasztár, se hős, jókor voltam rossz helyen. Az egészségügyben naponta mentenek meg életeket, és róluk sokszor egy szó sem esik. Persze, tudom, az enyém annyiban speciális eset volt, hogy nem munkaidőben léptem közbe.

– Az elsősegélynyújtás fontosságáról sokat beszélünk, de nem vagyok biztos abban, hogy sokan tudnák a magam féle laikusok közül, miként kell az újraélesztést végrehajtani.

– A Békéscsabai Mentőalapítvánnyal – melynek kuratóriumi elnöke vagyok – szívesen, díjmentesen elmegyünk például iskolákba, munkahelyekre elmondani, hogy vészhelyzetben mi a teendő. Azt tapasztaljuk, hogy az újraélesztésről mindenki hallott, de azt már jóval kevesebben tudják, hogyan zajlik az újraélesztés.