Az életmódváltás segíthet az érbetegeknek

Erről a témáról beszélgetett Mikola József érsebész főorvossal a duol.hu portálja.

Érszűkület és visszér, mindkettő olyan betegség, amelynek eredményeként jelentős életminőség romlás, illetve járóképtelenség alakulhat ki – húzta alá Mikola József érsebész, főorvos. Talán az érszűkület az látványosabb, és hirtelen tragikusabb állapotromlást is okozhat. A másik nagy betegségcsoport, a visszeresség az kevésbé tragikus, de jelentős életminőség romláshoz vezet, a panaszokkal, nehéz láb érzéssel, duzzanatokkal, a bőr kifekélyesedésével. Ezek a népbetegségek között előkelő helyen állnak. Jelentős befolyásoló tényezőként, az örökletesség, a megváltozott életmód hozza létre a betegségek nagyobb előfordulását. A visszérbetegség aktualitása fiatalabb korban még kevésbé, de 50 éves kortól már jelentős számban, a lakosság 50-60 százalékában megjelenik, különböző, a kezdetitől a már jól látható fokozatokban.

Gyógyítása különböző. Ki kell hangsúlyozni – folytatta a szakember -, hogy az egyik nagy csoport nem gyógyszeres, hanem az életmód változás lehet, amikor a betegnek oda kell figyelni a megfelelő étkezésre, az anyagcserére, a mozgásra. Egy visszérbetegségre hajlamos embernek a megfelelő mozgást, sportolást is ki kell választani, hiszen nem szerencsés, ha például súlyemeléssel foglalkozik, ezekben az esetekben sokkal inkább az úszást, és végtagokat kevésbé megterhelő sportokat tudom ajánlani.

Természetesen vannak gyógyszeres kezelések is, amelyek a megfelelő életmóddal együtt enyhítik a panaszokat. De vannak különböző műtéti megoldások is. A statisztikákból kiderül, hogy évente 10-12 ezer visszérműtétet végzünk. Ez hatalmas szám, ha figyelembe vesszük,hogy leginkább az ötvenes korosztályban kezdődik a visszér betegség. Egy műtét után a lábadozás általában egy hónap, s ha kiszámolnánk a táppénzes napok számát, ez horribilis költséget jelent a társadalomnak. A beavatkozásnál különböző irányzatok léteznek, s egyértelmű, hogy a kevesebb sebzéssel járó műtéti megoldások a legpreferáltabbak.

A visszérműtétek során is, öt-hat éve forradalmi változás következett be, hiszen nem az úgynevezett sebzéssel jár a műtét, hanem apró szúrásokkal, és vékony, rádiófrekvenciás katéter bevezetésével a vénába. Ez nem igényel teljes altatást, helyi érzéstelenítéssel elvégezhető. A katéteren keresztül megfelelő mértékű rádiófrekvenciás energiát vezetnek a véna falára, az ott található kollagénrostok a hőhatás következtében összezsugorodnak, így a véna lezárul. Az így eltávolított visszér vonalán nem észlelhető vérzés, bőrpír, vagy fájdalom.

A beavatkozás után a beteg eltávozhat, egy-két napig ágynyugalom, és speciális, kompressziós harisnya használata ajánlott, majd újra aktívan élhet, s dolgozhat. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel az eljárással az esetek több, mint 90%-ában nem volt visszaesés – jegyezte meg a főorvos.