Az infláció miatt a magyar patikusok fele kész oltani is

Az inflációs környezetben a gyógyszerészek is javítani akarják a pozíciójukat és ezért akár a tevékenységük bővítésére is készek – derül ki Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége elnökének a Népszavának adott interjújából.

Egy minapi konferencián is beszélt a gyógyszertárak üzemeltetési problémáiról, és ezek orvoslására szánt javaslataik egyikeként a patikai árrés-növelésére tettek javaslatot. Amely, ha megvalósulna, a betegek térítési díja is nőne, a termék árától függően 3 és 120 forint közötti összeggel. Ön akkor úgy fogalmazott, hogy amikor 50 forint egy zsemle és 500 forint alatt nem lehet kenyeret kapni, akkor ez a térítésdíj növekedés tűréshatáron belül van. Hogyan mérték a betegek tűréshatárát?

Nem mértük. A tűréshatárra én úgy gondoltam, hogy amikor egyébként két számjegyű infláció van, akkor a 700 forintos készítmény térítési díj 703-ra növekedését nem feltétlenül érzi meg a beteg.

Csakhogy mondjuk, míg a drágább vajról le lehet mondani, a gyógyszerről aligha…

Ebben nincs vitánk, de a másik oldal sem lehetetlenülhet el. Ha ugyanis a patikák jövedelmezősége nem javul, annak az lesz a következménye, hogy a lakosság egyre több helyen veszíti el a gyógyszertárát, azaz egyre messzebb és mind gyakrabban kell majd többször elmennie a gyógyszeréért. A gyógyszertárak száma 2010 óta folyamatosan csökken, tavaly év végén már 200-zal kevesebb közforgalmú és fiók gyógyszertár volt, mint 12 éve. Magyarországon több mint 1500 településen nincs sem közforgalmi gyógyszertár, sem fiókgyógyszertár, ez közel 670 ezer embernek okoz nap mint nap nehézséget a gyógyszereinek a beszerzésében.

A patikák abból tudnak működni (így fűteni, bért fizetni, raktározni, készletet tartani), ami árrésként a gyógyszerek nagykereskedelmi árára, kvázi mint patikai haszonkulcs rakódik. Ez hatóságilag megállapított százalék, ettől a patikák semmilyen formában sem térhetnek el. A most hatályban lévő, közel húsz éve változatlan szabály szerint minél drágább a gyógyszer, annál alacsonyabb ez a százalék. A legmagasabbat a legolcsóbbaknál alkalmazzuk, azaz az ötszáz forintnál kisebb árúakra 27 százalékot (136 forintot) számíthat fel a patika. Minél drágább egy gyógyszer ez az árrés annál kisebb lesz, míg el nem éri a plafonját, a 6500 forintos készítményeknél maximum 990 forintot. Azaz ami ennél többe kerül, még a milliós értékűekért is, már csak 990 forintos árrést számíthat fel a patika. Ehhez hozzátartozik, hogy míg tíz éve a támogatott orvosságok forgalma után 12,2 százalékra jött ki az átlagos árrés, addig tavaly ez már csak 9,7 százalék volt. Azaz a gyógyszertáraknak 10 éve szinte változatlan jövedelmezőség mellett kell fizetniük a növekvő energia, bér és egyéb üzemeltetési költségeket.

További gondok és javaslatok a teljes cikkben