• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bach, a vérnyomáscsökkentő

Lapszemle Forrás: Kelet-Magyarország

A stressz szívbetegséget is előidézhető mechanizmusai még mindig tisztázatlanok.

Néhány betegség gyógyszeres kezelésében hamarosan nagy változás következhet be - summázta a nemrégiben Párizsban rendezett Európai Kardiológiai Kongresszuson elhangzottakat dr. Zilahi Zsolt kardiológus főorvos. Zilahi doktor ugyan nem volt ott személyesen a szívgyógyászok hagyományos szakmai összejövetelén, ám a szaklapokban és a világhálón publikáltakat kollégáihoz hasonlóan alaposan áttanulmányozta. Ezek alapján az agyi érkatasztrófa megelőzésére használt véralvadásgátlók újabb generációja már nem igényel folyamatos ellenőrzést és adagolásváltoztatást, a hatása is kedvezőbb - állapították meg Párizsban az egyik előadáson. A jelenleg a stoke megelőzésére használt syncumar, marfarin szűk terápiás ablakkal és számos étel és gyógyszer-interakcióval bírnak, amelyek gyakori vérvétellel és dózisváltással járnak, ezzel megnehezítik a betegek és kezelőorvosaik helyzetét.

Szintén az Európai Kardiológus Kongresszuson közölték, hogy a szívelégtelenség terápiájában javasolt egy új gyógyszer bevezetése, természetesen szoros kontroll mellett, mely a szívfrekvencia csökkentésével javítja a betegek életminőségét, a kórházi befekvések számát is csökkenti. A munkahelyi stressz és a szívkoszorúér-betegségek közötti összefüggésről már eddig is számos tanulmány készült. Ezek közvetve vagy közvetlenül alátámasztották a feltételezett kapcsolatot, azonban ezeknek - a szívbetegséget is előidézhető - mechanizmusai még mindig tisztázatlanok.

A kutatók szerint fokozott figyelmet kellene fordítani a munkahelyi körülmények és a szívbetegségek közötti összefüggések kimutatására, már csak azért is, mivel mára a modern élet velejárójává vált a túlterheltség, valamint más egyéb pszichológiai stresszorok (stresszt kiváltó, erős külső vagy belső hatás) megjelenése is.

Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a foglalkoztatottak - szemben a munkanélküliekkel, rokkantnyugdíjasokkal, vagy éppen a nyugdíjasokkal - rendszerint egészségesebbek. Ennek magyarázata lehet, hogy az olyan munkahelyen, ahol a munkáltató kedvező munkafeltételeket teremt, az emberek elkötelezettek lesznek, míg ellenkező esetben elvesztik az önbecsülésüket és romlik az egészségi állapotuk.