Beteges állásféltés: nem merünk táppénzre menni

Ma már csak azok mennek betegállományba, akik valóban betegek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a táppénzes esetek száma 2005 és 2011 között mintegy harminc százalékkal, 1,2 millióról 897 ezerre esett vissza. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben összesen még több mint 37 millió, 2011-ben már csak 22,5 millió nap telt el táppénzen. Naponta egyébként átlagosan 62 ezren voltak betegállományban tavaly, miközben 6 évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

A legújabb, ez év júliusától hatályba lépett és a munkavállalók számára mindenképpen kedvezőtlen változás, hogy immár a betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkavállalóiknak a munkáltatók. Igaz, a felmondási idő csak a táppénzt követően kezdődhet. Az új Munka törvénykönyve szerint a gyermeküket ápolókat is csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek.

Minél kevesebben és rövidebb ideig veszik igénybe a betegség idején járó kereset-kiegészítést, annál kevesebbe kerül ez az államnak és a munkáltatóknak is. Ez utóbbi annak ellenére igaz, hogy a kiadásokon belül a munkaadói hozzájárulás aránya ugyanúgy 24 százalék volt 2011-ben, mint 2005-ben. Amíg ez utóbbi esztendőben a 97 milliárd forintos, addig 6 évvel később már a mindössze 65,4 milliárdos táppénzkiadás mintegy egynegyedét – 23, illetve 15,8 milliárd forintot - kellett állniuk a cégeknek. Ennek következtében az Egészségbiztosítási Alapon belül is jelentősen visszaestek a táppénzkiadások: a 2005-ös 6,1 %-os mértékhez képest 2011-re 4,4 %-ra. A helyzet jövőre sem nagyon változik, a foglalkoztatottság remélt emelkedésének megfelelően a táppénz-előirányzat 73 milliárd forintra emelkedik, ezen belül pedig 16,3 milliárd forintos munkáltatói táppénz-hozzájárulással számol a jövő évi költségvetés.

A munkáltatók tapasztalatai szerint a munkahelyféltésnél is komolyabb érv a munkavállalók gyors felépülése mellett, hogy 2011-ben a napi átlagkereset 70 százalékáról 60-ra, kórházi kezelés esetén 60 százalékáról 50-re csökkentették a táppénz összegét. Valamint, hogy ezzel együtt napi 5.200 forintban maximálták a mértékét.

Ennek ellenére nem jellemzőbb, mint korábban, hogy többen dolgoznának betegen. Nyilván, ez nagyban függ a munkavállalóktól, de ezt nemcsak a szigorú munkaügyi előírások, de számos helyen a munka jellege sem teszi lehetővé – emelte ki Bálint Adrienn.

Az MGYOSZ szociális és munkaügyekért felelős igazgatója, Bálint Adrienn azt mondja: a jogszabály-módosítással nem kerülnek majd hátrányba azok, akik valóban betegek. Viszont akik csak azért mentek táppénzre, mert ezzel hátráltatni akarták az elbocsátásukat, ezentúl nem tehetik meg.

A betegállományban lévők számának, ezzel a kiadások csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi időben több lépcsőben jelentősen szigorították a táppénz igénybe vételét. A tavalyi esztendő közepén megszűntették az úgynevezett passzív táppénz intézményét azzal az indokkal, hogy azt sokan nem valódi betegség miatt vették igénybe, „hanem inkább a munkanélküliség előli első menedékként". Ezzel megszűnt a lehetőség arra, hogy a munkaviszony megszűnését követő három napon belül még további 30 napig keresőképtelennek minősülhessenek a munkavállalók.

Ezzel egy időben a „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés" tényállása bekerült a büntető törvénykönyvbe, aminek folytán a táppénzcsalások vagy a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.