• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bukás várhat a dékánra

Lapszemle Forrás: Népszava

Még nincs vége a Semmelweis Egyetemen a Schmitt Pál plágiumügye után újabb vihar kavart diplomabotránynak.

Ha bebizonyosodnak a szabálytalanságok, az egyelőre csak felfüggesztett dékánt leválthatják, az érintett diákok - köztük Lasztovicza Jenő fideszes képviselő fiának - diplomáját pedig érvényteleníthetik - mondta lapunknak Manherz Károly. A volt oktatási államtitkár szerint "szinte elképzelhetetlen" az ügyben említett rendszerhiba, hiszen a rendszerben többkörös a védelem – írja a Népszava – online.

Kötelessége volt lépni a Semmelweis Egyetem rektorának, mert már az is szabálytalanságokra utal, ami eddig kiderült a testnevelési kar diplomabotrányából, ráadásul egy sor kérdés még most is tisztázatlan – nyilatkozta Manherz Károly arra reagálva, hogy a rektor felfüggesztette a Schmitt Pál plágiumügyében is megszólaló Tóth Miklós dékán és Szalma László dékánhelyettes vezetői megbízását. A volt oktatási államtitkár - az ELTE bölcsészkarának korábbi dékánja - szerint az ügy igen kínos lehet az egyetemnek, főképp a volt államfő plágiumbotránya után, de a történtek károsak lehetnek az egész felsőoktatásra.

Az ügyet ugyanakkor - folytatta Manherz - nem lehet a szőnyeg alá söpörni, mert az ilyen eset nem gyakori, ő nem is emlékszik hasonlóra. "Ez nem tipikus a felsőoktatásban és nem is szabadna, hogy az legyen" - utalt arra a körülményre, hogy a testnevelési és sporttudományi kar három hallgatója - egyikük Lasztovicza Jenő fideszes képviselő fia - júniusban úgy államvizsgázott, hogy fejenként egy-egy félévnyi érdemjegyet csak aznap kaptak meg, úgy, hogy a tantárgyakat nem teljesítették bizonyíthatóan.

A jegyeket ráadásul az elektronikus tanulmányi rendszerbe Tóth Miklós dékán adminisztrátori kódjával vitték fel. Az ilyesmi Manherz szerint felettébb szokatlan, hiszen a dékán kódja elvileg pusztán a rendszerbe bejutást, az adatok ellenőrzését szolgálja, ő sem használta jegyek beírására dékánként. Két okból sem: egyrészt, ha valaki aktívan belenyúl a rendszerbe, az legfeljebb a tanulmányi dékánhelyettes, másrészt ő sem írhat be olyan jegyeket, melyek mögött kétséget kizáróan nem bizonyítható a teljesítés, itt pedig a jelek szerint ez történt.

A volt államtitkár kitért arra: a "rendszerhiba", amire egyébként a dékán is utalt "szinte elképzelhetetlen", mert többkörös a védelem. Egyrészt a diákok indexében szerepelnie kell a tantárgyaknak, amelyeket felvettek, és ha ezekből jegyet nem kaptak, nem is engedhetők államvizsgázni. A jegyeket pedig nemcsak az indexbe jegyzik be, hanem a vizsgalapon is szerepelniük kell, hiszen ennek alapján viszik be az elektronikus rendszerbe a jegyeket.

Mint az esetről beszámoló hvg.hu írta, a dékán először a tanulmányi osztályt kérte meg, írják be a hiányzó jegyeket a rendszerbe, de ott elutasították ezt, mert nem volt bizonyítható, hogy a hallgatók teljesítették a tanegységeket. Ezen a ponton érdekes Lasztovicza Jenő korábbi, ATV-nek adott nyilatkozata, miszerint felívta a tanulmányi osztályt, nem értette ugyanis, miért nem engedik a fiút államvizsgázni, miután a diplomamunkáját is megvédte. Vagyis a tanulmányi osztály láthatta, hogy hiányoznak a jegyek és emiatt nem engedték vizsgázni a diákokat, ami egyébként szabályszerű eljárás, hiszen ilyenkor a jegyek megszerzéséig nem is jelentkezhetnek államvizsgára, legfeljebb a következő félévben.

Manherz furcsasának tartja, hogy a háromból két diák diplomáját kiállították, de azt nem az intézményi pecséttel hitelesítették, hanem Tóth Miklós dékán a sajátjával. Manherz is egyetértett azzal, hogy emiatt az oklevelek érvénytelenek. Az egyetemi belső vizsgálat nyilván erre is kitér és alighanem érvénytelenítik a diplomát – vélekedett Manherz. Ami pedig a vizsgálat első szakaszában felfüggesztett Tóth Miklós sorsát illeti, amennyiben bebizonyosodik, hogy súlyos szabálytalanságot követett el, akkor a rektor méltánytalanságra hivatkozva kezdeményezheti a vezetői megbízatás végleges megvonását, és ilyenkor a Kari Tanács mondja ki a végső szót – mondta Manherz.

Az ügyben a rendőrség közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz. Ennek lezárásáig az egyetem felfüggesztette a belső vizsgálatot és nem nyilatkozik, és tegnap már nem értük el Lasztovicza Jenőt sem, aki korábban még az ügyben "mindent rendben lévőnek" tartott, mondván: szerinte nem a diákok, hanem az egyetem hibázott – írja a lap.