Csak parasztvakításra jó a választási béremelés

2013-ban jelentősen nőtt a keresetek reálértéke az előző évhez képest, amelyben nem kis szerepe volt az oktatási és az egészségügyi béremelésnek. Csakhogy.

A versenyszféra hozta szokott formáját, így minden jelentősebb ágazatban volt reálkereset emelkedés. Ugyanakkor a keresettömeg bővülését fékezte a létszámvesztés, illetve az, hogy a dolgozók egy része részmunkaidőssé vált. Így az egy főre jutó keresetemelkedésnél kisebb lett az összes kereset tömegének gyarapodása. Ez a kiskereskedelmi forgalom alakulásán is tetten érhető - írja a GKI legfrissebb blogbejegyzése nyomán a FN24 portál.

Emellett az elért nettó keresetek egyre szélsőségesebben szórnak: 20 százalékkal az átlag alatt keres (ez havi 120 ezer Ft alatti nettót jelent) a foglalkoztatottak 2/3-a. Míg 20 százalékkal az átlag felett 17 százalékuk (ez 180 ezer Ft feletti havi nettónak felel meg). S az előbbi csoport (vagyis a kétharmad) mindössze az összes kereset 31 százalékát birtokolja. Az utóbbi viszont (vagyis a dolgozók mindössze 17 százaléka) az összes kereset 42 százalékát szerzi meg.

A humánegészségügy, szociális ellátás már 2008-ban is elmaradt a versenyszférától a keresetek szintjénél (-1 százalék%), 2013-ra azonban az eltérés már 23 százalékra nőtt!
A humánegészségügy, szociális ellátásban viszont ehhez csaknem 50 százalékos béremelésre lenne szükség. Ennek fedezete nem látszik, így jó eséllyel további létszámvesztés elé néz ez az ágazat, ami növekvő várólistákban fog lecsapódni állapítják meg.