• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Csökkenteni kell a sürgősségi osztályok leterheltségét

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

A betegek egyharmadának panaszai nem igényelnek azonnali szakorvosi beavatkozást.

Folyamatosan és jelentősen nő a kórházak sürgősségi osztályain a betegforgalom. Az okok sokfélék, például hogy minden harmadik-negyedik beteg nem sürgősségi eset, mégis itt vár ellátást. A helyzeten mielőbb változtatni szeretne a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság. Nemcsak azért, mert az orvosok és ápolók már alig bírják a terhelést, miközben a betegek elégedetlenek a hosszú várakozás miatt, hanem mert az új szuperkórházakkal tovább nő majd a kereslet ezen ellátási forma iránt – nyilatkozta a Magyar Időknek Bognár Zsolt, a szervezet új elnöke.

Nincs olyan egészségügyi rendszer a világon, amelyikkel mindenki százszázalékosan elégedett lenne. A sürgősségi ellátás különösen kritikus terület, hiszen itt a legsúlyosabb eseteket látják el.
– Elvileg. A valóság azonban az, hogy becsléseink szerint ma Magyarországon a sürgősségi osztályokra érkező esetek 35-40 százaléka nem tartozik hozzánk. De számos, nem sürgősségi ellátást igénylő problémával is felkeresnek minket, mondván: ide nem kell beutaló, így hamarabb jutnak diagnózishoz, ellátáshoz. A mi osztályainkon azonban a valódi sürgősségi esetek élveznek előnyt, így akinek nem olyan súlyú a problémája, azt bizony sokszor csak többórás várakozás után tudjuk megvizsgálni. Ha az emberek elfogadnák, hogy kizárólag sürgős esetben vegyék igénybe ezt a fajta ellátást, azzal az ő frusztrációjuk és a mi terheltségünk is jelentősen csökkenthető lenne.

Az a tény, hogy többféle szakrendelésre tényleg csak hetekkel későbbi időpontot lehet kapni, biztosan nem könnyíti meg a munkájukat.
– Nem. Ahogyan az sem, hogy sok helyen nincs házi gyermekorvos, így vagy helyettesítő jön hetente kétszer, vagy vegyes praxisban felnőtt háziorvosok látják el a gyerekeket is. Ráadásul a háziorvosok lehetőségei is behatároltak, számos vizsgálatra csak szakorvos írhat beutalót. Az ilyen problémáknál is rendszeresen bennünk látják a megoldást a páciensek. Az Országos Mentőszolgálat is mind több beteget szállít be osztályainkra, mert a mentőorvoshiány miatt az autók egy része mentőápolókkal vonul, akik nem minden esetben tudnak döntést hozni, ezért a helyesen értelmezett betegbiztonság érdekében inkább beszállítják a beteget a közeli sürgősségire. Mindebből egyértelmű, hogy a sürgősségi ellátás gondjai rendkívül komplexek, és nem szakíthatók ki az egészségügyi rendszer egészéből.

A szakorvosok és szakdolgozók hiánya is előidézheti a túlterheltséget.
– A szakemberhiány nem nagyobb nálunk, mint más egészségügyi szakmákban, csak másutt előjegyzésbe vehetik és jobban el tudják osztani a betegeket. A mi szakterületünkön a fokozódó terhelés hamarabb okoz kiégést, ennek következtében az elvándorlást is erősíti.

A sürgősségi ellátás rossz megítélésének a fő oka egyértelműen a többórás várakozás. Említette, hogy a szakmailag sürgős esetek élveznek elsőbbséget a csak a laikusok által sürgősnek vélt esetekkel szemben, de kérem, magyarázza el, hogyan döntenek az ellátás sorrendjéről!
– A sürgősségi osztályokon az első kaput ma már mindenütt az úgynevezett triázs-nővérek jelentik. Jellemzően ők ülnek a betegfogadó ablakoknál, pultoknál. Az ő feladatuk, hogy a meghatározott szigorú szakmai paraméterek (például légzésszám, keringés, tudatszint) szerint, az életkort, gyógyszer­érzékenységet és más jellemzőket is figyelembe véve kategorizálják a betegeket, miután kikérdezték őket a panaszokról, tünetekről, és szükség esetén az első vizsgálatokat is elvégezték. Ez a fajta „betegosztályozási rendszer" a hadisérült-ellátásból került be a polgári egészségügybe, és a lényege, hogy ellátási sorrendet állítsanak fel, amelyben a súlyos sérültek élveznek elsőbbséget. A szakmai társaságunk 2013 óta képez triázs-nővéreket, így érdekes hallani, hogy egyesek még most is ennek a rendszernek a bevezetését sürgetik. Az viszont tény, hogy a nővérek számának növelését és ezzel a betegbiztonság növelését segítené, ha a képzéshez és az informatikai fejlesztéshez anyagi és jogszabályi támogatást kapnánk. Fontos az ismeretterjesztés, a felvilágosítás és annak tudatosítása is, hogy mikor, milyen panasszal érdemes hozzánk fordulni. Meggyőződésem, hogy a lakosság informálása nagyon fontos lépés ahhoz, hogy csökkenjen a sürgősségi osztályok zsúfoltsága, és ezzel párhuzamosan javuljon a betegek elégedettsége, növekedjen a betegbiztonság.

A teljes interjú a magyaridok.hu portálon olvasható.