Cigarettacsikkekről vettek mintát, majd egy DNS-elemzés után számítógéppel megrajzolták a lehetséges elkövetők fantomképét.
1987 őszén egy fiatal éves férfi holttestét találták meg a Washington állambeli Mount Rainier közelében egy híd alatt, és félig betekerték egy pokrócba, írja a Forbes.
Barátnőjének testét két nappal hamarabb, egy megyével arrébb találták meg egy árokban. A kilencvenes és kétezres évek alatt hiába nyomoztak, az elkövető kilétét nem sikerült felfedni, de a rejtély 30 évvel később megoldódni látszik.
Az utóbbi egy-két évben rohamtempóban terjedtek a neten a DNS alapján családfát rajzoló oldalak, pl. a 23andMe vagy az Ancestry, ezekről a magyar sajtóban is lehetett olvasni. A szolgáltatás lényege, hogy a DNS alapján próbálnak egyezést keresni a felhasználók között, minél többen használják, annál nagyobb eséllyel lehet rokonokra bukkanni akár távoli országokban is. A rokonkeresés-és őskutatás mellett a bűnüldözésben is új frontot nyitott a technológia. Bűnözőket elkapni, mi ebben a rossz? Önmagában semmi, azonban a technológia kritikusai verik a kolompot, mert szerintük ez a genetikai magánszféránk végét jelenti.
A technológia erejét jól mutatja például az a kampány, amit Hong-kongban lehetett látni, amikor elhajigált cigarettacsikkekről vettek mintát, majd egy DNS-elemzés után számítógéppel megrajzolták a lehetséges elkövetők fantomképét, amiket aztán közterületen kiplakátoltak, megszégyenítve a szemetelőket. Nem kell túl sok sci-fit nézni ahhoz, hogy az ebben rejlő potenciális visszaélési lehetőségeket felfedezze bárkit.
A rendőrök a begyűjtött bizonyítékokon talált DNS-t (egészen pontosan a meggyilkolt nő nadrágján talált spermát) használták arra, hogy egyezést keressenek az adatbázisokban bárkivel, aki regisztrált felhasználó. A keresés során kiderült, hogy bárki is volt a tettes, a másodunokatestvérei használják az oldalt. A nyomozók a következő hetekben folyamatosan túrták a születési anyakönyvi, illetve házassági dokumentumokat, hogy rájöjjenek a családfa pontos rajzára velük kapcsolatban. A felmenők között végül megtaláltak egy házaspárt, akik a nyolcvanas évek környékén éltek azon a környéken, ahol a férfi testét megtalálták, a családnév is stimmelt, és volt egy fiúk is. Ezután kinyomozták, hogy az utód Seattle-be költözött, megtalálták, a nyomozók egy eldobott pohárról levették a DNS-ét, összevetették a harminc évvel ezelőtt talált holttesten talált DNS-sel, és tökéletes egyezést mutatott, úgyhogy el is fogták. A férfi ismerősei és barátai megdöbbentek, szerintük elképzelhetetlen, hogy ő gyilkolt volna.
A következő hetekben valószínűleg az amerikai jogalkotók, rendőrök és persze a család tagjai is árgus szemekkel figyelik majd az eljárást, eljuthat az ügy a legfelsőbb bíróságig is. A tárgyalás azért is izgalmas, mert úgy tűnik, hogy ugyanezzel a módszerrel sikeresen elfogták a Golden State Killer néven hírhedté vált kaliforniai sorozatgyilkost, akinek a büntetőeljárása augusztusban kezdődik, és 13 rendbeli emberölés és emberrablás vádjával áll majd a bíróság előtt.