• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Dönteni kell, kik kaphatják meg előbb a védőoltást

Lapszemle 2020.10.29 Forrás: 168 Óra Online
Dönteni kell, kik kaphatják meg előbb a védőoltást

Ez az orvostudomány történetének első genetikai oltóanyaga, amelyet a humán gyógyászatban engedélyeztek.

Október 22-én Németország szövetségi egészségügyi minisztériuma felkérte a tartományi kormányokat, hogy kezdjék meg hatvan oltási centrum berendezését. A központokban meg kell oldani, hogy a vakcinát mínusz 78 fokon tárolják. Ezzel alighanem új időszámítás kezdődött a COVID–19 történetében. Ha a német hatóság most vakcinációs helyszíneket rendez be, akkor decemberben várhatóan már oltani akar. És ha ilyen hűtőszekrényekre van szükség, akkor a vakcinaverseny nyertese a világ első genetikai alapú mRNS készítménye. Ez azt is jelenti, hogy az amerikai gigacégeket leiskolázta egy apró német kutatóközpont, amelyet második generációs török bevándorlók alapítottak- írta a 168 óra online, ismertetve az egyik legígéretesebb vakcinajelölt kutatásának történetét.  

Januárban egy péntek délután olvasta el Ugur Sahin azt az e-mailt, amely rossz hírt közölt: a kínai Vuhanban észlelt új típusú koronavírus nemcsak terjed emberek között, hanem sokkal veszélyesebb is, mint azt az első közlések alapján gondolni lehetett. A vezérigazgató hétfőn közölte az igazgatótanáccsal, hogy sikerekkel kecsegtető rákkutatási projektjeiket is szüneteltetve megkezdik a COVID–19 vakcina kidolgozását, a kipróbálásnak már áprilisban indulnia kell. Néhány igazgatótanácsi tag – akik éppen síelni indultak volna – megalapozatlannak gondolta a sietséget, úgy vélekedtek, hogy az új típusú koronavírus-járvány hasonlóan korlátozott marad, mint korábban a SARS-fertőzés, a veszélyt a média túlgondolja. A vezérigazgató és a cég orvosigazgatója, Özlem Tureci azonban hajthatatlan maradt.

A munka párhuzamosan dolgozó, egymástól elszigetelt teamekben kezdődött, ha valaki megfertőződne, a munkát a másik kutatócsoport folytathassa. A cég munkatársai csak autóval közlekedhettek, a tömegközlekedéstől eltanácsolták őket. Márciusban, amikor a BioNTech ajánlatot tett a Pfizernek, már sikerrel kecsegtető eredményeik voltak. Ugur Sahin neve egyébként nem volt ismeretlen a gigacég vakcinákkal foglalkozó igazgatója előtt, hiszen korábban már megkezdődött az együttműködésük egy influenza elleni védőoltás közös kidolgozására. A 170 éves, százezer alkalmazottat foglalkoztató mamutcég és az 1500 munkatárssal működő kutatóvállalkozás együttműködése praktikusan az ajánlat másnapján elkezdődött, hetekkel azelőtt, hogy hatvan tudós és jogász kidolgozta volna a szerződést. Nem volt vesztegetni való idő, de az sem volt kétséges, hogy ez a licenc a BioNTech szellemi tulajdona marad. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink