Nagy a rálátása arra, melyik hiba ered a rendszer, melyik az orvos hiányosságaiból.
– Mindennapos küzdelem zajlik ma a gyógyításban. Sokszor selejtes műszerekkel kell dolgoznunk. Ha műtét közben megráz a vérzéscsillapításhoz használt elektrokauter, vagy minden második öltésnél szétesik a kezemben a varrógép, netán a pénzhiány miatt többször sterilizálunk egyszer használatos eszközöket, akkor nem tudjuk az elvárható legmagasabb szintű ellátást nyújtani a betegeinknek. És ezeket a körülményeket sok esetben nem veszik figyelembe a bíróságok, amikor döntést hoznak egy-egy műhibaperben - mondja a portréját megrajzoló Elitmed.hu portálon olvasható írásban. - Szakértői munkámat nagyban segíti, hogy végigjártam az orvosi pálya grádicsait, nagy a rálátásom arra, hogy melyik hiba ered a rendszer, és melyik az orvos hiányosságaiból. Azonban ha a kolléga volt nemtörődöm, szívfájdalom nélkül írom le azt is. Az ő hanyagsága ugyanis az én mundérom becsületét tépázza meg. A gyógyításban is vannak rossz szakemberek, de a többség a beteg javára cselekszik - mondja dr. Bence György, aki harminc éve mentőzik.
Korán jött szerelem volt ez, már az egyetemi évek alatt elkezdődött. Akkor szállt először mentőautóra Bence György, egyetemi hallgató, mentőápolóként. Hatodévesen már mentőtisztként folytatta a feladatot, később pedig oxyológus szakorvos lett, mellette sebész.
– Huszonöt év után éreztem, hogy enyhíteni kell a nyomást, akkor főorvosként hagytam ott a Péterfy Sándor utcai Kórházat, ahol 25 évig a sebészeten operáltam a betegeket. Bár a műtőasztaltól nem szakadtam el, a Szent Rókus Kórház egynapos sebészetén még praktizálok, és a Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatánál ambuláns betegeket gyógyítok – sorolja. Érezte, hogy váltani kell. Kimerítette a sok végigoperált nap, az éjszakázás, a folyamatos készenlét. Viszont a mentőzés végigkísérte harminc éves pályafutását, most már mentőorvosi kocsira van beosztva.