„Kérdezték, van-e papírom arról, nálam hogyan kell levezetni a szülést”
Éva évek óta élhetett együtt a HIV-vírussal, mire AIDS-stádiumba jutott, a fia azonban szerencsére nem kapta el tőle. Ahogy később a férje, most pedig a néhány hetes babájuk sem: ezt már a gyógyszeres kezelés garantálta. Éva nem fertőz, szülni viszont sokkal nagyobb tortúra volt neki most, mint amikor még nem tudott az állapotáról. Úgy véli, nemcsak a társadalomnak, az orvosoknak is kevés információja van arról, mi történik egy kezelt HIV-vel élővel. Haragot azonban egyáltalán nem érez, sorstársaival azért küzd, hogy az ismerethiányt a magabiztos tudás váltsa fel, írja a hvg.hu.
Tizenkét éve kaphatta el a HIV-vírust, és öt éve tud a státuszáról. 2014-ben, egyik napról a másikra övsömöre lett, ez azonban csak a belépő volt. „Onnantól kezdve állandó gombáim, herpeszeim voltak, ekcémás és fáradékony lettem. Nagyon lassan csúsztam bele ebbe az állapotba, a HIV előtt simán körbefutottam kétszer is a Margitszigetet, később száz méter után már csak gyalogolni tudtam, a végén pedig egy ásványvizes flakont sem tudtam kicsavarni. A vírus lassan falja fel az embert” – mondja Éva, akit egy ájulást követő agyvelőgyulladás jutatott kórházba. Nagyon alacsony volt a fehérvérsejtszáma, de egy darabig csak keresték-kutatták, mi okozhatta nála a súlyos állapotot. „Kérdezték tőlem, hol a férjem, mondtam, hogy nincs férjem, a fiam apja külföldi. Amikor említettem, hogy nem bízom benne, végül leteszteltek HIV-re is.”
„Már vajúdtam, amikor mondta az orvos, hogy én nem szülhetek hüvelyi úton. Kérdezte, hogy hoztam-e papírokat, nálam hogyan kell levezetni a szülést. Mondtam, hogy kérdezzék meg az infektológust, aki a HIV-vel élő kismamákkal foglalkozik. Kérték a számát, de az istennek sem találtam meg. Emlékszem a szégyenre, hogy biztos azt gondolják: hazudok. Mondták, hogy majd ők hívják, majd jelezték, hogy beszéltek vele, és kiderült, tényleg szülhetek hüvelyi úton!” – meséli indulatosan Éva.
A teljes riport a hvg.hu portálon olvasható.