• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Drogügyben is a kormány a legokosabb

Lapszemle Forrás: Népszava

A kábítószerügyben is csak a saját hangjára kíváncsi a kormány, a teljes szakmát kizárnák a drogpolitikai döntések előkészítéséből.

A legfontosabb javaslattevő és véleményező szervezetben, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságban a kormány törvénytervezete szerint a civil szakmai szervezetek nem, csak az államtitkárságok képviseltethetnék magukat. A baj csak az, hogy mind a drogprevenciót, mind a rehabilitációt civilek végzik, az állam alig valamit vállalt csak a drogprobléma kezelésének feladatai közül – emeli ki a nepszava.hu portálja.

Nemrég zárult le a tervezet társadalmi egyeztetése, a szakmából senki nem támogatta az elképzelést. Ma Magyarországon az állam csak kis szerepet játszik a kábítószer-probléma kezelésében, a kórházakban működő drogambulanciákon kívül lényegében a civil szakmai szervezetek végeznek minden feladatot, a megelőző-felvilágosító foglalkozásoktól kezdve a rehabilitációig. Így igazi kompetenciájuk nekik van, ők ismerik a legjobban az ellátás és a megelőzés problémáit, miután a saját bőrükön tapasztalják, mi működik rosszul, miből van hiány, mire kellene több pénzt fordítani.

Ám a szakmai véleményükre nem kíváncsi a kormány, legalábbis a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság átalakításáról szóló törvénytervezet szerint, amelynek véleményezési időszaka az elmúlt hetekben zárult le.

2007 óta lehetőség van arra, hogy a szakma szavazati joggal rendelkező négy jelöltet delegáljon a kábítószerügy egyik legfontosabb testületébe, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságba (KKB). A civilek a KKB üléséin találkozhattak a kormány képviselőivel, felhívhatták a döntéshozók figyelmét a problémákra, és lehetőségük volt véleményezni a kormány elképzeléseit. Igaz ugyanakkor, hogy a kormányváltás óta a bizottság jelentősége folyamatosan csökkent, 2010-től egyre ritkábban ült össze a testület, és többször előfordult, hogy meg sem kérdezték a delegáltakat a kábítószerügy legfontosabb lépéseiről, ahogyan az a nemzeti drogstratégia 2010-es visszavonásakor is történt – emlékeztet a portál.

Problematikusnak tartjuk, hogy a kábítószer-probléma kezelésében kevés tapasztalattal rendelkező szakmai szervezetek pontosan olyan súllyal fognak ennek a testületnek a működtetésében részt venni, mint a kábítószerügyi szakma valós szervezetei – jegyzi meg a Magyar Addiktológiai Társaság az Emberi Erőforrás Minisztériumához küldött kritikájában, hozzátéve, hogy alapvetően üdvözlendőnek tartanák, hogy minden érintett szervezet elmondhassa véleményét a testületben.