Durva változás a magyar egészségügyben

Az egészségügy átalakításának szükségessége és a szuperkórházakról folytatott eszmecsere mellett úgy tűnik, arra már egyáltalán nem jut figyelem, hogy 2008 óta milyen jelentős mértékben megváltozott az egészségügyi ellátások igénybevétele, s hogy a jelentett adatok valódisága némelykor mennyire megkérdőjelezhető. Az NEAK (OEP) 2008-2016 közötti adatait elemezte a napi.hu. ellátási területekre lebontva.

2008-ban a járóbeteg, a fekvőbeteg, valamint a nappali sebészeti ellátásban összesen 66,5 millió ellátási esetet jelentettek. 2016-ra csaknem elérte a 70 milliót az ellátási esetek száma ez 4,5 százalékos növekedés. A legnagyobb arányú, több mint kétszeres növekedést az egynapos sebészet produkálta, 120 ezerről 264 ezerre nőtt az ellátások száma. Ugyanezen időszak alatt a kiinduló év 64 milliót meghaladó járóbeteg ellátási esete több mint 67 millióra nőtt. A 2 milliós nagyságrendű fekvőbeteg ellátások száma pedig 6 százalékkal csökkent, a fekvőellátások csökkenésénél azonban nem csak az egynapos sebészeti ellátási esetek növekedése játszott szerepet, mint az adatokból kiderül, azokon a területeken volt jelentős a változás, amelyek alapvetően sem egynapos, sem járóbeteg-ellátás keretében nem pótolhatók - írja a lap.

A gyakran egymásnak ellentmondó, számszerűsített foyamatokat látva a lap felteszi a kérdést: vajon az elmúlt évek változásai nyomán egészségesebbé vált a lakosság, vagy épp ellenkező folyamatok zajlanak. A megbetegedési statisztikák és az elmúlt években jelentősen romló halálozási mutatók inkább az utóbbit valószínűsítik. A valós szolgáltatási igények azonban még mindig nem láthatóak, miként az sem, hogy az alapvetően gazdasági és finanszírozási szempontok alapján irányított hazai ellátórendszer mire volna képes egy más jellegű finanszírozási környezetben, s hogyan változnának ezzel a hazai lakosok egészség-esélyei.

Az alapellátástól  a kórházakig és azon belül egyes betegségekig - adatok a teljes cikkben