„Orvosként, de elsősorban emberként nehéz volt szembesülni azokkal az élethelyzetekkel, amiket itt megismertünk".
Mintegy 240 mélyszegénységben élő ember szívének és érrendszerének állapotát vizsgálta a SZÍVSN koordinátori csapata hónapokon át. A program lezárult. „Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű, de mindent elkövettünk, hogy meggyőzzük a rászorulókat, és mindannyiunkat megdöbbentett, amit megismertünk” – mondták egyöntetűen a résztvevő szakemberek. A kezdeményezésről az elitmed.hu közölt beszámolót.
Ópályi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistelepülése, Mátészalkától 5 kilométerre, jelenleg mintegy háromezer-kétszázan élnek itt. Hátrányos helyzetű község, ahol nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség magához a megélhetéshez is, arról pedig, hogy az életüket milyen minőségben és meddig élik, nem is beszélünk. Legtöbbünk számára szinte elképzelhetetlen körülmények között töltött mindennapok, mélyszegénység, felfoghatatlan mértékű depriváció, de ennél is nagyobb probléma az esélytelenség, amivel az itt élők küzdenek. Egy település, ahol a közmunka osztója mindennek az ura. Ahol a segélyosztások napja határoz meg mindent.
Itt indult szeptemberben és zárult decemberben a SZÍVSN Országos Betegegyesület 45. szűrőkampánya. Szakmai szempontból a szűrés a legmagasabb szintű támogatást kapta: dr. Gellér László kardiológus professzor és dr. Szarvák Tibor szociológus egyetemi adjunktus kísérte végig a programot.
159 nő esetében: 32 százaléknál magas vérnyomást, 33 százaléknál magas cukorszintet, 19 százaléknál túlsúlyt, 30 százaléknál magas koleszterint, 9 százaléknál pedig ritmuszavart diagnosztizáltak. A szűrésbe bevont 82 férfi eredményei sem voltak sokkal jobbak: 55 százaléknál magas vérnyomást, 20 százaléknál magas cukorszintet, 44 százaléknál túlsúlyt, 22 százaléknál magas koleszterinszintet, 7 százaléknál pedig ritmuszavart mutattak ki.
„A Városmajori Klinikán természetesen nem csak budapesti betegeket látok el – az ország minden részéből, minden társadalmi rétegből érkeznek hozzám páciensek. Mégis, őszintén mondhatom, hogy az itt tapasztaltak mélyen megérinettek. Összesen száz beteg leleteit néztem át, és többekkel személyesen is konzultáltam a Teleházban, az esetek harmadában találtam olyan eltérést, ami beavatkozást igényel. De! Amikor egy kétszázas vérnyomással küzdő beteg azt mondja, hogy 'most nem kellett volna reggel két kávét meginnom', majd a terápiás javaslatomra azzal reagál, hogy 'várjunk még egy hónapot', vagy amikor egy sürgős beavatkozást igénylő asszony, akinek férje alkoholbeteg, végül nem jelenik meg az általam adott időpontban szívkatéterezésre, az emberben számos kérdés vetődik fel. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen program hosszú távú eredményeket kell, hogy hozzon, de felveti az újabb kihívást is: hogyan segíthetünk hatékonyan és tartósan?”– mondja prof. dr. Gellér László, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszék tanszékvezető helyettese, az Elektrofiziológiai Labor valamint az Egynapos Kardiológiai Osztály vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának Elnöke. A szakember számára elmondása szerint sokat adott ez a jelenlét. „Orvosként, de elsősorban emberként nehéz volt szembesülni azokkal az élethelyzetekkel, amiket itt megismertünk. Talán a legfontosabb, hogy ebben a populációban tudjuk a legnagyobb egészségnyereséget elérni az egészségtudatosság, valamint a hozzáférés javításával” – vonja le a tanulságot.
További részletek a teljes cikkben