Nagyon sok ember van köztünk, akinek lehet, hogy van valamilyen súlyos lelki problémája, de nem diagnosztizálta senki.
Míg 2002-ben 7 százalék volt Magyarországon a súlyos depresszióban szenvedők aránya, 2021-ben ez 11 százalékra nőtt – derül ki a most megjelent Hungarostudy 2021-es tanulmánykötetéből. Az Inforádió Purebl Györgyöt, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóját kérdezte.
"Magyarországon súlyos a depresszió aránya, és a fiatalok között is nőtt. Két dolgot nem szabad elfelejtenünk: az egyik, hogy ez a felmérés 2021 nyarán történt, még bőven a Covid-járvány idején. A másik pedig, hogy ezek a szomorú számok a depresszióval kapcsolatban a világ teljes népességére, ezen belül a fejlettebb országokra vonatkoznak" – ismertette az adatokat Purebl György.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint Magyarország "nem lóg ki a depresszióban a sorból", mert ez egy globális probléma. A felméréskor először azt gondolták, hogy a klímaszorongás állhat a fiatalkori depresszió mögött, de kiderült: akik között a klímaszorongás magasabb, azok kevésbé depressziósak. Ők ugyanis úgy érzik, tehetnek valamit a jövőért, és van kontrolljuk. Akik viszont úgy érzik, hogy teljesen kontroll nélküliek, és nem tehetnek semmit, azok között gyakoribb a depresszió.
A felmérésük szerint Magyarországon az egészséges, semmilyen betegségre nem diagnosztizált emberek 9 százaléka is szed valamilyen pszichológiailag aktív gyógyszert. A gyógyszer feltehetően nagyrészt nyugtató. Más vizsgálatokból az derül ki, hogy az antidepresszívumokat sokkal kevésbé fogyasztják Magyarországon, mint Európában.
"Nagyon sok ember van köztünk, akinek lehet, hogy van valamilyen súlyos lelki problémája, pszichológiai segítségre szorul, de nem diagnosztizálta senki. Jobb híján nyugtatókat szed, így ez egy nagy kielégítetlen igény a lakosságban" – mondta.