Egyre vékonyabb a boríték

Ám a nettó bérek ez idő alatt csak két százalékkal lettek magasabbak, az infláció viszont öt százalék felett volt. Így a reálkeresetek valójában mintegy 3,5 %-kal csökkentek. A gazdasági tárca idénre is a reálbérek növekedését ígéri. Szakértői előrejelzések szerint viszont már az is jó lesz, ha csak fél százalékot veszítenek az értékükből a fizetések – írja a Népszava – online.

A kormányzat győzelmi jelentésével ellentétben nem növekedett tavaly a munkavállalók jövedelme. Ellenkezőleg, a tavalyi év első 11 hónapjában 3,5 százalékkal csökkentek a reálkeresetek - nyilatkozta Vértes András. Mindezt a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke annak kapcsán mondta el, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában a bruttó keresetek 4,6, a nettó bérek 2 %-kal nőttek.  A fizetések azért értéktelenedtek el, mert a bruttó keresetek emelkedését tavaly nem követték azonos mértékben a nettó bérnövekedések, emellett az 5,2 %-os infláció elvitte a pluszt. Így végül reálértékben kevesebb jövedelemhez jutottak a munkavállalók – fejtette ki a szakértő.

A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012. január-november között 221 ezer 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 ezer 400, míg a közszférában a nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 214 ezer 400 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete pedig 73 ezer 100 forint volt.

A gazdasági tárca tegnapi közlése szerint 2013-ban - köszönhetően a csökkenő inflációnak, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítésének és az újabb nagyarányú minimálbér-emelésnek - végre reálbér-emelkedés valósulhat meg. Erre azonban komoly veszélyt jelentene Bajnai Gordon és az Együtt 2014 a minimálbéreket csökkenteni szándékozó javaslata - állítja a minisztérium.

Az Együtt 2014 tömörülés tegnap kiadott közleménye szerint viszont az Orbán-kormány unortodox minimálbér-emelése valójában csökkentés. A szervezet álláspontja szerint az Orbán-kabinet a minimálbér-emelésével úgy adott, hogy valójában elvett. A szervezet úgy véli, ez a munkavállalóknak - az infláció következtében - vékonyabb borítékot, a vállalkozóknak több mint 30 %-kal magasabb összterhet, Magyarországnak pedig veszélyeztetett munkahelyeket, romló forintot és zsugorodó gazdaságot hozott – emeli ki a portál.

A KSH arról is beszámolt, hogy a legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (452 ezer 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 ezer 400 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 ezer 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 ezer 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 ezer 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (160 ezer 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.