Éles riasztás: sokasodó gondok a mentőknél

Csató Gábor első próbája lesz, hogy mit kezd az egy hónapja jogtalanul megkötött kollektív szerződéssel, ami miatt a tárgyalásokból is kihagyott Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) bírósághoz akar fordulni. Számtalan kormányzati ígérgetés és technikai fejlesztés, valamint sok ezer elhivatott mentős munkája ellenére összességében ma sem sokkal jobb az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szolgáltatásainak színvonala, mint a korábbi kormányok idején. Az ország 253 mentőállomásán 7800-an dolgoznak, a mentősök túlterheltek, alulfizetettek és sokan kiégettek közülük. A helyzet, talán természetes velejárója, hogy sok a panasz a munkájukra – olvasható a Népszava – online oldalán.

Korántsem egyedi, az emberéleteket veszélyeztető késlekedés. Decemberben egy 80 éves idős asszonyt négy napig keresett a családja, mert amikor rosszul lett az utcán és a mentősök kórházba vitték, senki nem nézte meg az iratait, hogy értesítsék a hozzátartozókat. Karácsony előtt pedig a Magyar Nemzet egyik munkatársa esett össze, ám csak több mint 2 óra múltán érkezett a segítség a szerkesztőségbe.

Naphosszat lehetne sorolni az ellátás elfogadhatatlan színvonalát és körülményeit tanúsító történeteket, amelyekkel az egészségügy vezetői is tisztában vannak, mégsem történik évek óta semmi. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy sokszor nem csak a mentőszolgálat a hibás, ha a beteget órákig nem tudják megfelelő helyre szállítani. A fővárosi sebészeti ügyelet tavaly tavasszal történt átszervezése állítólag bevált, a betegeket azóta nem az aznapra éppen kijelölt kórházakba próbálják vinni a mentősök, hanem a hozzá legközelebbibe, mert minden kórházban kötelesek 24 órában fogadni a sebészeti ellátásra szorulókat. Minden egyéb baj, illetve riasztás esetén azonban változatlan a káosz. Cserháti Péter, a budapesti kórházi fejlesztések előkészítéséért felelős miniszteri biztos ezt legutóbb az Inforádióban ismerte el azzal: átláthatatlan a helyzet, hiszen a fővárosban egy 58 oldalas kiadvány szabályozza, a mentők épp aznap, a nap adott szakában melyik kórházban találnak mondjuk fül-orr-gégészeti ügyeletet. Ezt súlyosbítja az is, hogy a kórházak a szakemberhiány miatt állítólag sokszor lemondják a feladatot.

Éles tehát a riasztás, az imént idézett bajok csak kiragadott példák arra, mi mindennel kell szembenéznie az ország legnagyobb egészségügyi szervezete, a 7800 fős mentőszolgálat vezetését a mai nappal átvevő Csató Gábornak. A főigazgatói posztot nyolc induló közül nyerte el az utóbbi időben aneszteziológusként és intenzív terápiás orvosként az Országos Gerincgyógyászati Központ Budai Egészségközpont Kft. Szakkórházában dolgozó szakember, akinek külföldi tapasztalatai mellett mentős múltja is van. Kiválasztásának egyetlen apró szépséghibája, hogy évekig a jelenlegi államtitkár beosztottja volt a debreceni Kenézy kórházban, bár ha úgy vesszük, ez a hátszél a közös munkát is segítheti, nemcsak a vezetői szék elfoglalását.

Ám az új főmentős a múlt héten, még hivatalba lépése előtt ízelítőt kapott abból a megosztottságból is, ami talán a leginkább gyengíti a munka színvonalát az OMSZ-nél.