A helyzet – úgy tűnik – tovább szélesíti azt a szakadékot, ami a Covid óta kialakult a háziorvosok és a klinikai orvosok között.
Egy hete indult Győr-Moson-Sopronban az új háziorvosi ügyeleti rendszer, és azért kapott jóval nagyobb figyelmet a másik debütálóhoz, Szabolcs-Szatmár-Bereghez képest, mert a háziorvosok vétója miatt egy hónapig a Petz-kórház rezidenseivel, szakorvosjelöltjeivel kell megoldani a győri ügyeleti ellátást. A helyzet – úgy tűnik – tovább szélesíti azt a szakadékot, ami a Covid óta kialakult a szakmán belül a háziorvosok és a klinikai orvosok között, és a Magyar Orvosi Kamarában maradás is mélyen megosztó kérdés itt, írja a Telex.
Óránként átlagosan egy páciens érkezett a győri kórházban kialakított háziorvosi ügyeletbe az első napon, tehát március 1-jén 16.00 és 22.00 óra között, és a helyzet azóta jelentősen nem változott. Várakozni szinte alig kellett, nyilvánvalóan cél volt, hogy panasz ne érje az ellátást, és azt érezzék a betegek, hogy jobb ez a rendszer, mint a korábbi volt. A gyermekellátáson sem volt roham, Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője a Telexnek az alábbi Győr-Moson-Sopron vármegyei számokat küldte: az első, szerdai ügyeleti napon 16 óra és reggel 8 óra között összesen nyolc gyermeknek, a másodikon összesen kilencnek volt szüksége ügyeleti ellátásra.
A betegnek eddig nem rossz, sőt
Győrben eddig a városi háziorvosi ügyelet a kórháztól három-négy kilométerre lévő Liezen-Mayer úti rendelőben zajlott. A helyiek azt utálták a legjobban, ha onnan a sürgősségire beküldték őket (esetleg még a lelettel vissza), mert taxit kellett hívniuk vagy ismét autóba ülniük; ahelyett, hogy helyben segítséget kaptak volna a bajukra. Az ellátás kórházi épületbe való költöztetése logikus lépés tehát, évek óta téma volt, de valamiért soha nem jött össze. Az okok között többször lehetett hallani azt, hogy a háziorvosok nem akartak a „tűz közelébe” kerülni, jobb volt nekik a Liezen-Mayerről küldeni a beteget; de az is tény, mondta a Telexnek egy korábbi vezető, hogy pénz sem volt a rendszer kialakítására.
Düh az van
Van még egy dolog, ami összeboronálja az orvosokat: a düh. Van, aki a MOK-ra, a másik oldal a kormány arroganciájára haragszik. Van, aki mindkettőre. Az előbbiek a sérelmek első helyén azt említik, hogy a kamara engedte „kriminalizálni” a hálapénzt, vagyis azt, hogy bilincsben vihetnek el orvoskollégát. Mivel Győrben ez néhány hónapja megtörtént, egy ismert osztályvezető főorvost a kórházból rendőrök kísértek ki, ezért itt testközelből átélték a szégyen és megsemmisülés érzését.
A kórházi kantinban persze már nem erről beszélnek, hanem arról, hogy ki megy és ki marad a MOK-ban. Mindenféle számot mondanak az orvosok, nyilvánvalóan a maguk döntéséből kiindulva. Van, aki szerint a MOK el fogja veszíteni a tagsága 70 százalékát, más ennek a fordítottját is el tudja képzelni. Az utolsó hírek szerint 12 ezernél jár a kamarai tagságot továbbra is kérők száma. A MOK 42 ezer aktív orvost tart nyilván, ehhez kell a számot viszonyítani.
A nyugat-magyarországi orvosok azt mondják, és ez üzenet lehet a kamarának a folytatást illetően: a kezdeti lelkesedés után lépésről lépésre ábrándultak ki abból az érdekképviseletből, amely legalizálta, hogy a BM alárendeltjeiként bármikor átvezényelhessék őket egy másik kórházba. Azt látják, hogy a MOK-nak érdemi beleszólása már nincs a magyar egészségügybe, de nem is mennek ennyire messzire: a háziorvosi ügyeleti rendszer normális működésébe se.
További részletek a Telex cikkében.