Az „egyházi fenntartású szolgáltatások” gyakran nem biztosítanak szakmai függetlenséget a szociális ágazatban.
Az állami források politikai alapon történő elosztása rendszerszintű kirekesztést és stigmatizációt eredményez, különösen a szegények és sérülékeny csoportok esetében - a többi között erről adott ki összefoglalót a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, amely felmérést végzett tagjai körében, írja a Népszava online.
Az „egyházi fenntartású szolgáltatások” gyakran nem biztosítanak szakmai függetlenséget a szociális ágazatban, mivel a dolgozók kiválasztása nem szakmai, hanem világnézeti szempontok alapján történik. A többi között ezt az álláspontját erősítette meg Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, miután egy kérdőíves belső felmérést készített a tagjai körében.
Meleg Sándor, a szervezet elnöke lapnak úgy fogalmazott: a cél az volt, hogy a 2026-os választásokra meg tudják fogalmazni a szociális szakma elvárásait arról, pontosan mit is szeretnének a következő kormánytól. A tagságtól azt kérték – mondta -, hogy írják le, mit tartanak a legfontosabb problémának és milyen megoldási irányokat, intézkedéseket várnak. Elképzelhető, hogy hamarosan nagyobb mintán vizsgálják a felvetéseket, így szélesebb szakmai közegből érkeznek majd reakciók, vélemények.
A beérkezett válaszok megerősítették:
az állami források politikai alapon történő elosztása rendszerszintű kirekesztést és stigmatizációt eredményez, különösen a szegények és sérülékeny csoportok esetében;
a vallási alapú szolgáltatások előnyben részesítése sérti az állami semlegességet, és diszkriminatív hatású.
Összefoglalójukban azt is írták, a döntéshozatalban és az ellátásszervezésben nem érvényesülnek az emberi jogi alapelvek és esélyegyenlőségi problémák is felmerülnek, hiszen vallási, ideológiai vagy szexuális orientációjuk alapján zárhatnak ki embereket.
A „kliens”, vagyis az ügyfél méltósága is sérülhet, ha vallási elemeket kell elfogadnia a segítő kapcsolatban – tették hozzá.
A teljes információ a cikkben.