Elvándorlás az egészségügyben: Nincs jövőképem

Bár az elmúlt két év alatt a kórházi orvosok bére bruttó 100 ezer forinttal, a szakdolgozóké 20–40 ezer forinttal emelkedett – úgy tűnik –, még ez az összeg sem elég az elvándorlás megállításához. A vidéki kórházak vezetői a Népszabadságnak sorra arról panaszkodnak, naponta távozik egy-egy szakorvosuk, s Európa mellett mind gyakrabban már az arab országok is úti céllá válnak.  Például az ózdi kórházban októberre hét helyett már csak két intenzív terápiás orvos lesz. Annak ellenére, hogy itt egy-egy orvos szeptemberi fizetési borítékjában bruttó másfél-kétmilliós összeg lehet a visszamenőleges béremeléssel. Az ózdi kórház egyike azoknak, amelyek idén májusban kerültek csak állami irányítás alá, így a tavalyi és az idei béremelést is most kapják meg egy összegben - írja a lap.

– Vidám szeptember lesz. Lehet majd a gyereknek új cipőt, táskát venni, pótolni a kiégett lámpákat, futhatja még a téli tüzelőre – sorolja Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke, hogy mi mindenre lehet elég az egyszeri nagy összeg. De arra a kérdésre, hogyan működtetik majd az intenzív osztályt, ha valóban csak két orvosa marad, nem tud mit mondani. – Semmi jövőképem nincs – teszi hozzá –, csak annyi biztos, hogy már az elmúlt karácsonyt, húsvétot is a kórházban töltöttem, ez nem maradhat mindig így. – Hozzátette: már olyan orvosok is távoznak, akik eddig azért maradtak, mert nem beszéltek nyelvet. A távozók külföldi beilleszkedésének megkönnyítésén külön teamek foglalkoznak, hogy azonnal legyen lakás, nyelvtanfolyam, iskola a gyereknek, munkahely az orvossal utazó családtagoknak.

A szakdolgozói kamara elnöke, Balogh Zoltán elmondta: már az év első felében is hetente adtak ki a külföldi munkavállaláshoz úgynevezett jóhírnév-igazolást, noha ezekért eddig inkább az év második felében szoktak jönni. Hozzátette: a bérhelyzet javítására tett kormányzati lépések nagyon fontosak, ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy-egy szakember az egészségügyben két-három állásból próbálja összeszedni havonta a megélhetéséhez szükséges minimumot.

A folyamatot egyelőre nehéz statisztikákkal alátámasztani: az elhatározás és a tényleges cselekvés között hosszabb idő is eltelhet, tehát az eddigi adatokból semmi nem következik a jövőre nézve, másrészt a ténylegesen külföldön elhelyezkedők számáról egyáltalán nincs nyilvántartás. A tárca a laphoz eljuttatott közleménye és az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint 2013-ban június 30-ig 454-en kérvényeztek hatósági bizonyítványt, szemben a 2012. évi 542 fővel. Közülük idén 247, míg tavaly 342 orvos volt, aki első alkalommal fordult ez ügyben a hivatalhoz. Az egészségügyi szakdolgozók esetében a 2012. első félévi 300 fővel szemben idén 360-an kértek külföldi munkavállaláshoz igazolást.