Család nélkül, kórházban tölteni a karácsonyt senkinek sem jó.
A leggyakrabban ilyenkor a betegek nehézségeire gondolunk, pedig a másik oldalon, az ágy mellett állva sem feltétlenül könnyebb. Az orvosok, ápolók, beteghordók és mentők karácsonykor azért nincsenek a szeretteikkel, mert nekünk szükségünk van rájuk. Gyakran pedig nem mindennapi történetek esnek meg velük ilyenkor – olvasható az mno.hu portálján.
Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika sürgősségi osztályának főorvosa elmesélte, hogy a legemlékezetesebb történet a kollégáival esett meg december 24-én este.
Egy csecsemőhöz hívták őket, mert leállt a légzése. Több mint fél órán át küzdöttek érte, próbálták újraéleszteni. Már épp abbahagyták volna, hiszen ha ennyi idő után nem indul újra a szív, ki kell mondani, hogy meghalt a gyermek. Aztán egyszer csak, több mint 30 perc után újraindult a keringése. Ez azonban csak az egyenlet egyik oldala. Ilyenkor sokat számít az is, hogy milyen idegrendszeri károsodás érte a csecsemőt az oxigénhiány miatt. Évekig követtük a gyermek útját, és megdöbbentő, de semmiféle maradandó idegrendszeri károsodása nem lett. Ez óriási ajándék volt a szülőknek, nagyon ritka az ilyen eset – mondta a főorvos, aki elárulta azt is, már gyerekkorától kezdve magába szívta a kórházi légkört, édesapja ugyanis szintén orvos volt, és hatéves koráig kórházi, szolgálati lakásban laktak.
Apámmal kapcsolatban természetes volt, hogy mindig fehérben van, ahogy az is, hogy ha kilépek a lakásajtón, egy kórházban találtam magam.
A főorvos egyébként négy éve vezeti az egységet, korábban gyermek-intenzívosztályon dolgozott, és gyermekmentésben is részt vesz. Most a sürgősségin 24 óra alatt 25–50 akut beteget látnak el. Érkeznek gyerekek fejfájással, mellkasi panaszokkal, hasi fájdalmakkal, de sárgaság miatt is vizsgálnak csecsemőket. Van forgalom. Krivácsy Péter sokszor dolgozott már szilveszterkor és karácsonykor is, idén az ünnep alatt hétfőn volt ügyeletben.
Orvosként egészen megdöbbentő dolgokat látott, de több olyan esete is volt, amely az ünnep kapcsán még emlékezetesebbé vált. Egy csecsemőhöz például szilveszterkor, nem sokkal éjfél előtt hívták ki a mentőket az aggódó szülők. Miután ellátták a babát, Krivácsy Pétert és kollégáit már az utcán érte az éjfél. A mentőautó mellett gyerekpezsgővel koccintottak az újabb esztendőre, aztán már mentek is tovább a következő esethez. Néhány percnyi átszellemülés azért jutott.
Ezek a pillanatok azért emlékezetesek, mert rólunk szólnak, nemcsak arról, hogy dolgozunk, segítünk, hanem arról, hogy ha csak egy kicsit is, de ugyanúgy örülünk, ünneplünk, és megéljük az adott pillanatot – fejtette ki a főorvos.