• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Félegyházi darázsfészek

Lapszemle Forrás: Népszava

Emberéletet veszélyeztethet az egészségügyi ellátás szervezetlensége, s a kórházi dolgozók magatartása.

A korábbi hajmeresztő esetek után most egy darázscsípésre allergiás asszony került életveszélybe, mert a kiskunfélegyházi városi kórházban csaknem egy órán keresztül senkitől sem kapta meg a megfelelő gyógyszert, az ügyeletes sebész nem volt hajlandó ellátni, sürgősségi ügyeletes pedig nem is tartózkodott az intézményben. A korábbi átszervezéssel megnyirbált, majd idén "funkciót váltó" intézmény körül halmozódnak a betegpanaszok – írja a Népszava – online.

Egy kiskunfélegyházi nyugdíjas asszonyt augusztus elsején megcsípett egy darázs, s miután tudta, hogy allergiája miatt sürgős ellátásra van szüksége, lányát riasztotta, aki azonnal a városi kórházba vitte, hogy a szükséges gyógyszereket megkapja.

A csípést követően perceken belül az intézménybe értek, ahol egy asszisztens "jobb híján" a sebészeti ambulanciára irányította őket, bár - mint az érintett betegjogi panaszbeadványából kiderült - a kórházi dolgozó "maga is szkeptikus volt", fogadják-e majd ott a beteget. Nem fogadták, ehelyett közölték, hogy sürgősség ide vagy oda, "nem az ő dolguk a rovarcsípésekkel foglalkozni, ezzel a háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz kell" menniük. Miután az eset a kora reggeli órákban történt, s a félegyházi háziorvos csak 8 órakor kezdett rendelni, az érintett lánya jelezte aggályait a sebészeti ambulancián, ahonnan ennek ellenére elküldték őket. Ekkorra az asszony arcának bal fele teljesen bedagadt, eltorzult, így az, hogy nagy a baj nem csupán a hozzáértők számára válhatott nyilvánvalóvá.

A beteg és lánya ezután a kórház ügyeletére ment, ahol azt közölték velük, hogy az csak reggel 7 óráig tart "nyitva", menjenek át a belgyógyász szakrendelésre. Csakhogy ott nem volt senki, hiszen a rendelés 8-kor kezdődik és ekkor még csak 7 óra 45 volt. Egy, az intézményben dolgozó ismerős tájékoztatta őket, hogy el se induljanak a bőrgyógyászatra, mivel ott egész héten nincs rendelés, a bőrgyógyász szakorvos szabadságon van. Miután a súlyos allergiás tünetektől szenvedő asszony - aki ekkorra már fél szemére nem is látott - szinte az egész épületet bejárta, és az orvosok, akikhez "jobb híján" irányították, vagy nem voltak benn, vagy elutasították az ellátását, a folyosón szembetalálkoztak egy szabadságon lévő orvos házaspárral, akik a segítségére siettek, s beadatták a szükséges gyógyszert.

Az érintett asszony lánya panaszt nyújtott be az intézmény vezetőségének, a helyi jegyzőnek, betegjogi képviselőhöz fordultak, s a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vizsgálatát is kérték. Panaszlevelükben feltették a kérdést, ha az aktív ellátást ugyan nem végző városi kórházban sebészeti ambulancia és sürgősségi ügyelet működik, hogyan fordulhat mégis elő, hogy az intézményben nem tartózkodik olyan orvos, aki egy sürgős esetben el tudna járni. Kérdéses az is, hogy egy, az emberélet mentésére felesküdött orvos miért nem lát el egy súlyos allergiás rohamot produkáló idős asszonyt, és a kórházi dolgozók miért nem tudnak felvilágosítást adni a betegnek.

Egyelőre az is érthetetlen, hogy míg a kórház egyetlen bőrgyógyásza szabadságát tölti, miért nem szervezik meg a helyettesítését házon belül, vagy akár más intézménybe irányítással. Az érintettek úgy látják, amíg a kórházban ilyen kaotikus állapotok uralkodnak, nem lehet egyedi ez az eset, magyarán nem biztosított a Kiskunfélegyházán és környékén élők alaptörvényben garantált egészséghez való joga sem.

Az ügy kapcsán kíváncsiak voltunk az intézmény álláspontjára is, így tegnap kerestük a kórház főigazgatóját, aki egyedüliként nyilatkozhatna, ám Vincze Sándor éppen nem tartózkodott benn. Telefonon azt a tájékoztatást kaptuk, hétfőn délelőtt kereshetjük őt – írja a lap.

A lakossági panasz valóban korántsem egyedi Kiskunfélegyházán, hiszen korábban is megírtuk: csaknem két éve forrnak az indulatok a városi kórház átszervezése miatt, s az aktív fekvőbeteg-ellátás Kecskemétre költöztetése óta több olyan eset is nyilvánosságra került, melynek során a betegek nem kaptak megfelelő ellátást a lecsupaszított városi intézményben. A helyzet az utóbbi hetekben tovább romlott, ugyanis míg a helyiek többször is tüntettek, tiltakoztak, a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár nevével fémjelzett újabb kórház-átalakítás során mégsem került vissza a kórház korábbi 103 aktív ágya Félegyházára, ahogy a 2010 óta elbocsátott 150 egészségügyi dolgozó sem. Ehelyett ez is a funkcióváltó kórházak közé került, így júliustól az egynapos sebészet, a nappali kórház, a rehabilitáció és a járóbeteg-szakellátás lett fő tevékenysége.

A Fidesz helyi erői szerint ezzel bebizonyosodott "a félegyházi kórházra - mint sürgősségi ellátást is nyújtó rehabilitációs központra - továbbra is nagy szüksége van a megyének", s hogy "gyakorlatilag problémamentesen és észrevétlenül zajlott le az átállás". Ezt azonban erősen megkérdőjelezi, hogy az intézményben a sürgősségi ellátáshoz nem igen lehet hozzájutni, s még az ott dolgozók is inkább azt ajánlják a betegeknek, hívjanak mentőt, s vitessék be magukat a kecskeméti kórházba minden sürgős esetben.

Csakhogy a helyieknek a betegszállítás is fejfájást okozhat, hiszen míg a kórház aktív ellátásának megszűnése után négyről ötre emelték a mentőautók számát, két hónap múltán mégis elvették az újabb kocsit, mondván: "a statisztikák nem indokolták", hogy négynél több autó teljesítsen szolgálatot.