Felejtsük el, amit eddig a gyógyításról és betegségekről gondoltunk

Alapvetően változik meg a jövőben az orvos és a beteg kapcsolat, csökkenni fog az orvos szerepe, itt is uralkodóvá válik a konzumerizmus. Ezek mentén átalakul az egészségügyi kiadások szerkezete és át fog rendeződni az egészségipar. .önnek az egészségcoachok, prevenciós rendelők és predikciós rendelések - vetíti előre Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, akivel a portfolio.hu beszélgetett a gyógyítás és betegségek jövőjéről.

Ön szerint a fentiek fényében mi az a trend, ami meghatározó lehet az egészségügy, a gyógyítás jövőjét illetően?

A big data, azaz a nagy egészségügyi adatbázisok elemzése a jövő egyik meghatározó iránya. Ez magában foglalja nem csak az egyének, hanem az egészségügyi rendszerek óriási adathalmazait is, melyek a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás segítségével támogatják az orvost a diagnosztikai és terápiás döntéshozatalban, a betegek távoli monitorozásában, az egészségügyi rendszerek működtetésének optimalizálásában. A jövő egészségügyének képletében a következő elemek jelennek meg: egészségügyi ellátás bárhol, azaz akár a beteg otthonában; egészségügyi ellátás teamekben; egészségügyi ellátás nagy adatbázisok segítségével gépi intelligenciával. Az ún. diszruptív technológiák – gondoljunk csak az okos órák által lehetővé vált vérnyomás-, vércukormérés, pszichiátriai betegeknek nyújtott segítség – olcsók, és nemcsak kórházakban alkalmazhatóak, így az adott vizsgálat könnyebben elérhető, akár laikusok által is értelmezhető, a beteg távolról is monitorozható, ráadásul saját környezetében és nem az orvosi rendelőben. Így alapvetően átalakul az orvos és a beteg kapcsolata.

Mennyiben változik meg, nem lesz annyira beteg-orvos alá-fölé rendelt viszony?

Eddig egy nagyon paternalisztikus orvosi ellátásban részesültünk, ami azt jelentette, hogy a legtöbb esetben az orvos önállóan döntötte el, hogy milyen kezelési módot ír elő a betegnek. Abszolút aszimmetria volt az orvos és a beteg között. Ez sokkal inkább egy partneri viszonnyá fog átalakulni, ami azt jelenti, hogy a beteg sokkal több információval fog rendelkezni saját magáról, és így felelősségteljesen tud választani a számára felajánlott terápiás lehetőségek közül. A hordozható eszközöknek és digitális applikációknak köszönhetően pontosan fogja tudni, hogy mi zajlik a szervezetében és sokkal inkább érintett lesz abban, hogy megelőzze a betegséget. Csökkenni fog tehát az orvos szerepe, a jövő egészségügyi ellátását sokkal inkább fogja uralni a konzumerizmus.

Ha a beteg tudatosan figyeli saját egészségügyi adatait, akkor érdekelt abban, hogy ne a betegség előrehaladott állapotában kerüljön az orvoshoz, hanem egy nagyon korai stádiumban, illetve lehetőség szerint előzze meg azt. Sokkal fontosabb lesz a prevenció, a predikció, a diagnosztika, és csak azt követi a terápia. Ennek megfelelően fognak alakulni az egészségügyi kiadások is, át fog rendeződni az egészségipar, a szűrővizsgálatokra és diagnosztikára fogjuk költeni a legtöbb pénzt.

Ha az egyén szintjét nézzük, akkor elég csak azt mondanom, hogy már most is léteznek predikciós genetikai vizsgálatok.

Az új gyakorlati irányokhoz új tudásra is szükség lesz a jövő gyógyítói számára. Hogyan felelhetnek meg ezeknek az új kihívásoknak az egyetemről kikerülők, egyáltalán hogyan kell és lehet átalakítani a jelenlegi orvosképzést?

Valóban a medicina ismeretei rendkívül gyorsan változnak, olyannyira, hogy egy tavalyi előadást idén már nem lehet megismételni. Amerikában már vannak olyan campusok, ahol virtuális valóságban oktatják az anatómiát. Nem kell boncolni ahhoz, hogy a diák alaposan megtanulja az emberi test felépítését. De a műtéteket is lehet virtuálisan gyakorolni, sőt már léteznek olyan kesztyűk (haptikus kesztyű), amelyeknek köszönhetően a sebész a VR világában az ellenhatásokat is érzi, például ha műtét során elakad a szike. Magyarországon itt még nem tartunk, de idehaza is folyamatosan megújul az orvostanhallgatók képzése, egyre több szimulációs eszközön tanulhatnak a hallgatók.

De arra is figyelni kell, hogy a hagyományos gyógyítást se felejtsük el.

Két évvel ezelőtt megkeresték az egyetemet Amerikából azzal, hogy szeretnének idehozni urológusokat, hogy kapjanak lehetőséget robot nélkül operálni, mivel a robotok használata következtében kiestek a gyakorlatból. Ha pedig a robot elromlik műtét közben, nem lesz, aki megoldja a problémát. Átestek a ló túloldalára. A jelenlegi felállás az, hogy mi kiutazunk annak érdekében, hogy gyakoroljuk a robottal való műtétet, ők pedig jönnének ide manuálisan operálni. Ma még azt szoktuk mondani, hogy a gyógyításban az emberi érintést meg kell tartani. Sokszor azzal gyógyítok, hogy leülök beszélgetni a beteggel. Igaz, már erre is kifejlesztették a beszélgető, pszichoterapeuta szoftvereket.

Azt vallom, hogy az orvostudomány nem tekinthető még egy tökéletesen egzakt tudománynak, a gyógyítás művészet és ez teszi igazán széppé a feladatot és biztosítja orvosok számára, hogy 30 év múlva is szükség lesz erre a nagyon szép hivatásra. Továbbiak a teljes cikkben