Finoman, mégis határozottan tette helyre Schmidt Máriát az MTA elnöke

Válaszolt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás Schmidt Mária hétfőn megjelent kirohanására, amelyben a történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány főigazgatója azzal vádolta az MTA-t, hogy ez „az utolsó, szinte érintetlenül maradt sztálinista intézmény”, az akadémikusok pedig „felhatalmazva, sőt kiválasztva érzik magukat arra, hogy egyre sűrűbben szólaljanak meg olyan kérdésekben, amihez semmi közük”. Az elnöki választ a qubit.hu ismertette.

Az elnök többet között azt írta: A rendszerváltoztatás után az akadémikusok már szigorúan szakmai alapon lettek kiválasztva, megszűnt a nyílt politikai beavatkozás. Vizi E. Szilveszter elnökként ennek különös érvényt szerzett azáltal, hogy a jelöléseknél meg kellett adni a tudományos teljesítmény, az utánpótlás-nevelés, az innováció és egyéb szakmai tevékenységek számadatait. Természetesen nem állítható, hogy minden esetben a legjobbak jutottak be a testületbe, de ennyi hibaszázalék a társadalom minden szektorában előfordul. Például a gazdasági elitbe sem azok kerültek minden esetben, akik a gazdálkodáshoz, cégvezetéshez, vagy az adott ipari/agrár szakterületekhez a legjobban értettek. Voltak esetleg, akik csupán „jókor voltak jó helyen”? Biztosan állíthatom, hogy a Magyar Tudományos Akadémián sokkal jobbak az arányok.

Természetesen nem minden kiváló tudós lesz akadémikus, mivel az akadémikusok számát az akadémiai törvény 365 főben határozza meg. Ez egyéni sérelmeket kelthet, és gyakran az Akadémia ellen fordít befolyásos embereket. Ilyen támadásokkal ma is sokszor találkozunk. Sokakat zavar, hogy csak az a tudós lehet az Akadémia tagja, aki meg tudta szerezni az MTA doktora címet, és akit az Akadémia tagjai megválasztottak. Gyakran ilyen egyszerű a magyarázata az Akadémia-ellenességnek és a kiváltságokat emlegetők indítékainak.

Részletek a teljes cikkben

A teljes levél itt is olvasható