Folytatódik az egészségügy megszállása

Ezek a lépések megrengetik a növekvő pénz- és személyzethiány miatt amúgy is katasztrofális helyzetben lévő egészségügy egészét vagy valamely részét. Az egészségügyért felelős államtitkár, aki hivatalba lépésekor, majd a Semmelweis-tervben hevesen ellenezte az államosításnak még a gondolatát is – mondván, nem lesz az állam a lerobbant kórházak lerakata – ma már lelkesen támogatja a feje fölött meghozott döntések végrehajtását – így kezdi írását Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter a Népszava – online, Vélemény rovatában.

A Fidesz legújabb ötletrohamát az a két törvényjavaslat tükrözi, amelyet a kormány minden előzetes egyeztetés nélkül benyújtott és rohamléptekben megkezdte a parlamenti tárgyalásukat. Nincs magyarázat arra, hogy miért maradt el az egyeztetés és miért ilyen sürgős elfogadásuk. Értenénk a sürgősséget, ha az államosítás során létrehozott vízfejet akarnák lebontani vagy legalább a példátlan hatalomkoncentrációt enyhíteni: tulajdonosi, fenntartói, felügyeleti és minőségellenőrzési jogkörüket próbálnák megosztani. De nem erről van szó, mert szerintük, amit eddig létrehoztak, az jól működik – írja Kökény.

Orbánt idézve: itt is jobban teljesítünk, de még nem elég jól. Talán nem eléggé korlátozták a betegutakat, a kórházi beutalásokat és a műtők vagy a vizsgáló eszközök kihasználását? A miniszterelnök szerint kell még 200 mentőautó, 6460 ápolónő, a háziorvosok helyzetén javító pénzügyi csomag és valahogy rövidíteni kell a várólistákat. Illő tisztelettel kell megjegyeznünk, hogy a tények mást mutatnak: 200 mentőjármű beszerzéséről még az előző szocialista kormány döntött uniós projekt keretében, csak a Fidesz kormány halogatta a megvalósítást. Ápolónő még lenne, ha nem alamizsnával becsülnék meg a fiatalok munkáját és nem kényszerítenék nyugdíjba a tapasztaltabbakat. A várólisták megkurtításához pedig vissza kellene tenni azt a néhányszáz milliárdot az egészségügy kasszájába, amit elvettek – jegyzi meg Kökény Mihály.

A társasági formában működő kórházak eddig megmenekültek a kényszernyugdíjazástól és a közalkalmazotti jogviszony melletti nyugdíjfolyósítás tilalmától. Azt pontosan nem tudjuk, hogy ebben a körben hány embert fog érinteni a kényszernyugdíjazás (egyébként sem tudjuk) és hány embernek kell majd kérvényeznie a továbbfoglalkoztatást. Azt ígérik, hogy akit továbbfoglalkoztatnak, annak a jövedelme változatlan marad.

Efelől azonban súlyos kétségeink vannak, mert abban biztosak lehetünk, hogy a gazdasági társaságok kollektív szerződésében biztosított juttatások egy része számukra elvész. Vajon hány orvos és nővér keresi majd boldogulását Németországban vagy Ausztriában ennek a jogszabálynak a hatására? – teszi fel a kérdést az egykori egészségügyi miniszter.