• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Funkciót vált közel húsz kórház

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

A tervek szerint 17-19 kórház vált funkciót, de az ott dolgozóknak az ígéretek szerint helyük lesz az ágazatban.

Kész az egészségügy átalakításának alapelve, a januárban induló kórház-államosításhoz szükséges törvényi háttérről azonban még döntenie kell a parlamentnek. Ugyan a kormányfő már megállapodott a megyei önkormányzatok vezetőivel a kórházaik állami kézbe adásáról, ám szükséges a törvényi megerősítés. Rövid időn belül zöld utat kaphat az önkormányzati és az egészségügyi törvény módosítása, mégis sok még a bizonytalanság az egészségügyben. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár ezért fogott hozzá idei, második országjárásához.

Először az év elején járta a kórházakat, ennek eredményeként született meg a Semmelweis- terv, amely az alapja az intézményi struktúra átalakításának, a kórházak feladatváltásának és a megyehatárokon túlnyúló betegellátás átalakításának. Ám ezeket a változtatásokat csak központilag lehet levezényelni, amit igazol az is, hogy a korábbi években a tulajdonos önkormányzatok ellenállása miatt többször beletört már az egészségügy irányítóinak bicskája a kórházátalakításokba és -bezárásokba.

A kormányzati logika szerint azonban egyrészt luxus fönntartani három, egymástól 15-20 kilométeres távolságban lévő aktív kórházat, ráadásul a betegek kerülhetnek veszélybe, ha nem a legjobban felszerelt intézménybe és a legtöbb gyakorlattal rendelkező szakorvosok kezébe kerülnek. Ezek alapján logikusnak tűnik, ha a három kórház közül a legjobb minőséget nyújtó marad fönn, a másik kettő feladatot vált, például ott oldják meg az ápolásra, szociális ellátásra szorulók gondját.

A tervek szerint 17-19 kórház vált funkciót, de az ott dolgozóknak az ígéretek szerint helyük lesz az ágazatban. Komoly dilemmát okoz azonban az önkormányzati vagyon sorsa. Több önkormányzat invesztált százmilliókat kórházába, s most ingyen kellene átadnia az államnak. Ám az is tény, hogy a kormány döntése szerint az állam átvállalja a kórházak banki hitelállományát és a szállítói tartozásait is. Az előzőről egyelőre nincs pontos adat, az utóbbi 120 milliárd forint, ebből a januárban állami kézbe kerülő 45 intézményé 40-50 milliárd. Ezért is fogalmazott úgy Szócska Miklós, hogy ha tételesen elszámolnak az önkormányzatok az állammal, egyensúlyba kerül a mérleg. A 45 kórház között vannak a 12 fővárosi, a megyei, valamint az előző kormányzati ciklusban felszereltségük, elhelyezkedésük miatt súlypontinak minősített intézmények. A többi kórház 2013-tól kerül állami kézbe.