Gyógyszerügyi vasfegyelem: talán ma döntenek

Várhatóan ma fogadja el a parlament a gyógyszertörvény módosítását, amelynek célja az idei 343,5 milliárd forintos gyógyszerkassza betartása. Ennek érdekében 26,3 milliárdos megtakarításra van szükség, amelyet a gyógyszercégekre kivetett extra adó növelésétől és az egészségpénztár gyógyszerkiadásainak mérséklésétől vár a kormány. Az államadósság csökkentését célzó Széll Kálmán-terv jövőre 83, azt követően pedig 120 milliárdos gyógyszer-megtakarítással számol, ám egyelőre - a bizonytalanság következtében megugrott gyógyszerfelvásárlás miatt - kiszámíthatatlan, hogy szükség lesz-e újabb szigorításokra.

- A törvénycsomag drámai következményekkel jár a gyógyszeriparra - mondta Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese. Az áremelés kompenzációs lehetőségével nem számolnak, de a duplájára, 10 millió forintra emelendő orvoslátogatói díj miatt várható, hogy 800-900 fővel csökken e 2600 fős kör.

Nem kizárt a társadalombiztosító által támogatott készítmények behozatalának visszaesése sem - tette hozzá. Nagy érvágás az innovatív gyógyszeripar számára, hogy a cégek a kutatás-fejlesztésre fordított költségeik 20-50 százalékát kaphatják csak vissza az általuk befizetett különadóból. Eddig, ha a k+f beruházásuk összege elérte az általuk forgalmazott termékek tb-támogatásának 20 százalékát, annak teljes összegét visszaigényelhették a 12 százalékos különadójukból. Nem elég, hogy a törvénymódosítással 20 százalékra nő az adó, de a k+f mértékétől függően - differenciáltan - csak 20-50 százalékot kaphatnak vissza.

A világon az első, a hazai piacon a 3. helyen álló Pfizer tavaly 2,5 milliárd forintot fordított k+f-re, ebből 600 milliót 13 új alapkutatásra hazánkban - mondta Budai Gergő, a cég jogi igazgatója. Ám ha elfogadja a parlament a k+f-re vonatkozó szigorítást, a cég kénytelen lesz beszünteti magyarországi kutatásait, amely jövőre akár hárommilliárd forint összegű kivonást is jelenthet a hazai kutatóműhelyekből. Ezzel a törvénymódosítással és a gyakori jogszabályváltozásokkal Magyarország a világ számára a kiszámíthatatlan kategóriába kerül - tette hozzá.

A cégek azt is méltánytalannak tartják, hogy míg más ágazatoknál a kormány meghatározta, meddig tartja fönn a válságadót, a gyógyszerágazatnál nem szabott határidőt - fűzte hozzá Dávid Tamás. S arról sincs szó, hogy mikor fogadja be a biztosító a támogatott készítmények közé a hosszú ideje várólistán lévő húsz vadonatúj és a betegek terápiája szempontjából egészségnyereséggel járó és költséghatékony gyógyszert.

Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző az új, innovatív készítmények hiánya mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a 343,5 milliárdos gyógyszerkassza tervezett harmadolása miatt vagy közel duplájára nő a lakosság 142 milliárd forintos gyógyszerkiadása, vagy olyan mértékű árcsökkentés lesz, amelyet a cégek már nem tudnak kigazdálkodni. Pedig a gyógyszerágazat stabilitása a gyógyítás érdekeit szolgálja.