Június 30-tól a parlagfűírtás elmulasztása szankciót von maga után, pénzbírságot szabhatnak ki az irtást el nem végzőkre.
A lakosság egynegyede szenved Magyarországon allergiától; az érintettek 60-90 százaléka a parlagfűpollenre érzékeny. Az utóbbi betegek számát 1,5-2 millióra becsülik, ami szakértők szerint évente 10-15 százalékkal is nőhet - érzékeltette a probléma nagyságát Oláh Lajos, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának MSZP-s alelnöke. Az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt az allergiás szénanáthában szenvedők száma, ami többek között a parlagfű térhódításával is összefügg, hiszen ennek pollenje a legerősebb allergén, amely a többi hatását is fokozza. Oláh Lajos felhívta a figyelmet: minden elvesztegetett nap a betegek számának folyamatos emelkedését hozhatja.
Az MSZP-s politikus figyelmeztetett, június 30-tól a parlagfűírtás elmulasztása szankciót von maga után, a határidőt követően pénzbírságot szabhatnak ki az irtást el nem végzőkre. A határidő után még inkább megnő azon civil szervezetek jelentősége, akik idejüket és energiájukat nem kímélve a parlagfű elleni küzdelemmel foglalkoznak, így a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesületnek, hiszen a lakossági bejelentések jelentős százalékát ők maguk kezelik.
Oláh szerint ebben a témában országos szintű, jelentős károkozásról van szó. Elég a társadalombiztosítás kiadásaira, az allergiás betegségek kezelésére rendelt gyógyszerek támogatására gondolni vagy a lakossági kiadásokra, a táppénzes napok megemelkedésére, az elmaradt idegenforgalmi bevételekre, valamint a mezőgazdaságban jelentkező veszteségekre.
A probléma összegszerű, valódi mértékét csak nagyságrendileg lehet érzékeltetni. Évente mintegy 120-200 milliárd forintra tehető az a gazdasági veszteség, amely kizárólag a terméskiesésből, a közvetlen védekezési ráfordításokból, a táppénzen töltött napokból, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból tevődik össze, de ebbe nincs benne például a turizmus bevételkiesése - magyarázta a szocialista politikus.