• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ha ehhez nem nyúlnak hozzá, még több pár megy külföldre

Lapszemle 2023.11.11 Forrás: economx.hu
Ha ehhez nem nyúlnak hozzá, még több pár megy külföldre

Dupla annyi páciens került a rendszerbe, mint 2016-ban, ugyanakkor csökkent az eredményesség.

Minden hatodik nő és férfi érintett a meddősségben, tavaly 2100 baba született lombikprogram segítségével. Vesztergom Dóra egy egészségügyi konferencián azt mondta, foglalkozni kell a bioetikai kérdésekkel, és talán öt év múlva megduplázódhat a lombikbabák száma - írja az economx.hu.

A meddőségi kezelések átalakításával 2028-ra akár évente 4800-5000 baba is születhet, jelenleg éves szinten 2100 újszülött látja meg a napvilágot lombikprogramok segítségével, mondta, Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Intézet igazgatója a VI. Health 2.0 Hungary Chapter Meetingen.

Ma Magyarországon minden hatodik nő és férfi is érintett abban, hogy természetes úton nem születik gyermeke. Vesztergom Dóra felidézte, hogy 2020-től a társadalombiztosító 100 százalékban támogatja a meddőségi ellátásokat, a kivizsgálás és a diagnosztikai vizsgálatok is közfinanszírozottan elérhetők: mindez 45 éves korig minden nő számára biztosított.

Azzal, hogy az állam felvásárolta a 13 meddőségi magánklinikát, egyrészt a területi egyenlőtlenségek csökkentése volt a cél. A továbbiakban pedig minden vármegyében meddőségi központokat alakítanak ki.

Nem nőtt az eredményesség

Az adatokkal kapcsolatban Vesztergom Dóra elmondta, 2019-ben Magyarországon 10,1 ezer In Vitro Fertilizáció (IVF) vagyis szervezeten kívüli megtermékenyítés történt, 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csökkent a beavatkozások száma 9,5 ezerre, 2021-ben 12 ezer IVF-megtermékenyítést végeztek, 2022-ben pedig 14 ezret. 

Tavaly 10 044 páciens fordult meg a klinikákon, 10 977 embriót ültettek be, és 2 116 baba született.

A NEAK adatai szerint a beavatkozásokban résztvevők átlagos életkora 36 év körül mozog, egy szülésre 6-7 beavatkozás jut, ebből átlagosan ötnél is több embriótranszfer. Ez utóbbi az utolsó lépés a terhességet eredményező IVF kezeléseknél, a következő szakaszban a nők 12-14 napot várnak a terhességi tesztig.

Most azt látják Vesztergom Dóráék, hogy dupla annyi páciens került a rendszerbe, mint 2016-ban, ugyanakkor csökkent az eredményesség.

Mindeközben tudják, hogy évente 1500-2000 pár jár külföldi magánklinikákra is, mert ott megengedőbb a szabályozás. Többek között azért, mert a külföldi ellátások során a párok 75 százaléka petesejt donációt igényel. Ez egyelőre Magyarországon nem engedélyezett, ám Vesztergom Dóra úgy fogalmazott, tovább kell lépni, és a bioetikai kérdésekkel a kormánynak foglalkoznia kell. Vagyis Magyarországon is elérhetővé kell tenni a donor ivarsejtek hozzáférését, mondta a szakember.

További részletek a cikkben.