Ha úgyis fizetni kell, nem lenne jobb legálisan?

Nehéz elképzelni, hogyan valósítja meg a kormány a hivatalosan kommunikált célját az egészségügy átalakításakor anélkül, hogy a teljes rendszer összeomoljon. Ha ugyanis egyszerűen kiseprűzik a magánellátókat, azzal a többi között megnövelik a várólistákat, orvosokat és ápolókat állítanak döntéskényszerbe, és terelnek a magánellátásba. Van azonban egy másik terv is, amiről még csak suttognak a fideszesek. A következő időszak legkonfliktusosabb területének állította be Rétvári Bence államtitkár az egészségügyben a köz- és magánellátás szétválasztását, de lehet, itt nem csak az orvosok/kórházak/szolgáltatók érdekeinek sérelmére kell gondolni. A kormányoldalon ugyanis egymásnak totálisan ellentmondó elképzelések futnak - írja a hvg.hu.

Van egyrészt az, amiről Rétvári Bence beszél: az átalakítás végső célja, hogy közkórházakban csak közellátást lehessen igénybe venni, másfelöl pedig az, amiről a Parlament folyosóján elkapott, névtelenséget kérő fideszesek mesélnek, és amiben egy egészen eltérő rendszer körvonalazódik. Ennek pedig meg is felel az a törvényjavaslat, amely szerkesztőségünkbe is eljutott. Igaz, a sorsa kérdéses, mert az eredeti ütemezés szerint már a Parlament előtt, vagy minimum társadalmi véleményezésen kellene lennie, de nincs. Ez mindenesetre azt mondja ki, hogy közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató közfinanszírozással lekötött kapacitásai terhére nem nyújthat nem közfinanszírozott ellátást, (...) a szabad kapacitás meglétét és mértékét, vita esetén, a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató köteles bizonyítani.

Míg tehát Rétvári szavai alapján tilos lenne a magánellátás a közkórházban, addig a kiszivárgott törvénytervezet a szabad kapacitásokra megengedi azt. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő magyarázata szerint utóbbi azt jelentené, hogy ha például egy kórházban 300 óra műtői kapacitás van, de ebből az állam csak százat köt le, akkor a kórház a maradék 200 órában végezhet magánellátást, még a műtőre is kiírhatja, hogy magán.

Elképzelhető tehát, hogy két különböző iskola van az egészségügyi kormányzaton belül, és azok háborúznak egymással. Lantos Gabriella szerint ha az valósul meg, amit az államtitkár mond, akkor az állami kórházakban ott fognak állni az üres kapacitások, az orvosok pedig a magánellátásban dolgoznak majd szabadidejükben. Nemcsak a műtők lesznek ugyanis üresek, de sok orvos sem dolgozik 40 órát állami intézményben. Ha ezt durván végigviszik, akkor azok az orvosok, akik az orvosbárók miatt nem tudnak eleget műteni, elhagyják a szektort.

...

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi közgazdász szerint sem lenne jó megoldás a magánellátást egy az egyben kirakni. A magán- és állami ellátás szétválasztását alapvetően fontosnak tartja – olvasatában ez azt jelenti, hogy XY főorvos ne az állami ellátásban fogadja és műtse meg soron kívül a hálapénzt fizető magánbetegét –, ám szerinte a két ellátás egyszerű térbeli és időbeli szétválasztása sokszor felesleges és pazarló. "Egy nagy értékű eszköz- vagy műtőkapacitás akkor használható ki a legjobban, ha pörög, és nem akkor, ha délután négytől reggelig elzárják." Álláspontja szerint megfelelő szabályozással és ellenőrzéssel időben elkülönülten egymás mellett is működhet a két forma. Vagyis: műtse a sebész állami kórházban a magánbetegét, csak bérelje ki a műtőt és a kórtermet.

További részletek a cikkben.