Nyugat-Európában a hetvenéves középkorúnak érzi magát, hazánkban a hatvanéves már idősnek számít.
Miközben egyre jobban kitolódik a várható élettartam, a csökkenő születésszám miatt hazánk lakossága fokozatosan elöregedik. Az aktív időskor népszerűsítésére az EU tematikus évet hirdetett – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.
Az alacsony termékenységi mutatók és a magas halálozási arány miatt Magyarország népessége fokozatosan elöregedik. A folyamat egyetlen pozitív hatásaként említhető a várható élettartam kitolódása, éppen ezért fontos az idősek családon belüli szerepének erősítése és társadalmi szerepvállalásaik támogatása. A témakör jelentőségét jelzi, hogy az Európai Unióban 2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve, ezért – ahogy arról a lap már korábban is beszámolt – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) különböző programokat szervez az esztendő folyamán.
A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) nemrég konferenciát tartottak, amelyen felszólalt Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is.
„Az idős emberek részaránya folyamatosan növekszik, függetlenül attól, hol húzzuk meg az időskor határát. A magyar népesség elöregedése megállíthatatlan folyamat" – emelte ki Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója, hozzátéve, éppen ezért számos kutatást végeznek azzal kapcsolatban – huszonöt európai országban és itthon is –, hogy az öregségtudatot milyen tényezők váltják ki, hány éves kortól érzi magát időskorúnak egy állampolgár, illetve a társadalom kiket sorol ebbe a kategóriába.
Érdekes tény, hogy magát a nyugdíjast az átlagember nem feltétlenül tartja idősnek, míg például a nagyszülővé válás, a függő viszonyok kialakulása vagy az önállótlanság fiatalabb életkorban is öregségtudatot válthat ki.
Magyarországon a várható élettartam a nőknél 78, a férfiaknál 70 éves korra tehető, ezek a viszonylag magas értékek a népesség elöregedésének pozitív hatásaként is értelmezhetők – mondta a demográfus, aki szerint míg Nyugat-Európában a hetven–hetvennégy év közöttiek huszonöt százaléka még középkorúnak érzi magát, addig itthon a hatvan–hatvannégy év közöttiek a társadalom, illetve saját véleményük szerint is időskorúnak számítanak.
Nemzetközi összehasonlításban igen nagy a szórás egyes országok között az öregségtudat kialakulásának tekintetében, ennek gazdasági, társadalmi és egyéni okai is lehetnek. „Ezek mind nagyon fontos megállapítások, hiszen számos vonatkozásban befolyásolják egy ország társadalompolitikáját" – mondta Spéder Zsolt.
A minisztérium nem csak rendezvényekkel és konferenciákkal járul hozzá az uniós évhez, tavaly többek között két pályázatot is útjára indított, amelyek közül a Kortárs pályázat kifejezetten idősügyi kluboknak szól, amelyek támogatást nyerhetnek egyebek mellett kulturális és egészségügyi programokra. A pályázat nem utó-, hanem előfinanszírozású, és a résztvevők maguk dönthetik el, mire kívánják felhasználni az elnyert támogatást.
- Eddig ezeregyszáz pályamunka érkezett, az eredmények hamarosan nyilvánosságra kerülnek – nyilatkozta Asztalosné Zupcsán Erika, a Nefmi szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára, hozzátéve azt is, hogy úgynevezett célzott kommunikációs felületeket is létrehoztak, köztük egy kalendáriumot, amely tartalmazza az európai évhez kapcsolódó programokat, valamint terveik között szerepel egy a témához kapcsolódó folyóirat elindítása is. Ezenkívül idén is átadják az Idősbarát Önkormányzati Díjat – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A 2012-ben megrendezett programok egyik elsődleges célja felhívni a figyelmet a tevékeny időskor és a gyermekvállalás fontosságára.
„A fogantatástól a halál pillanatáig, minden életkornak megvan a maga sajátos szerepe és jelentősége a társadalomban" – emelte ki Soltész Miklós. A kormányzat szándéka szerint erősíteni kell az emberekben: érdemes járulékot fizetni, hiszen akkor az átalakított nyugdíjrendszer húsz-harminc éven át fenntartható lesz. A nagykorúakban pedig törvényi szinten is tudatosítani kell, kötelességük gondoskodni a szüleikről, s nemcsak anyagilag, hanem egyéb szempontokból is. Ezt az alaptörvény is tartalmazza – hangsúlyozta az államtitkár.