Hanyatlóban a magyar egészségügy

Három év alatt nyolc ország előzte meg hazánkat egészségügyi rendszerének mutatóival – Európában szinte már csak a Balkánon rosszabb a helyzet, mint nálunk. A szolgáltatások színvonalának zuhanása már Brüsszelt is aggasztja – olvasható a delmagyar.hu portálján.

Hanyatlóban van a magyar egészségügy: a 2008-ban mért 14. helyről egy évvel később a 20., 2012-re pedig a 28. helyre esett vissza hazánk az európai országok egészségügyi rendszerét összehasonlító listán. Az Európai Egészségügyi Fogyasztási Indexet a svéd székhelyű Health Consumer Powerhouse kutatóintézet készíti 2005 óta.

Az idei lista 34 európai ország nemzeti egészségügyi rendszerét rangsorolja 42 olyan mutató szerint, amelyek az egészségügyi fogyasztók szempontjából kulcsfontosságú, öt különböző területet fednek le: betegjogok és -tájékoztatás, várólisták hossza, eredményesség, megelőzés/szolgáltatások köre és elérhetősége, valamint a gyógyszerellátás. Állami statisztikákból, a betegek véleményéből és az alapító kutatóintézet független kutatásából tevődik össze az index.

Magyarország csupán Szerbiát, Bulgáriát, Romániát, Lettországot, Macedóniát és Albániát előzi meg a rangsorban. A visszasorolással hazánk az egyik legnagyobb vesztessé vált, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának visszaesése pedig aggasztja Brüsszelt, hiszen az EU az egészségügyi szakadékok csökkentésére törekszik.

A betegjogok érvényesülésének biztosítása csupán egy volt a 42 indikátor közül. Magyarországon e téren nem romlott a helyzet – emelte ki Nagy Ferenc, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fővárosi betegjogi képviselője, betegjogi szakértő, aki hozzáfűzte: ez többek között annak köszönhető, hogy pályázati pénzből fejlesztették a betegjogi képviselői hálózatot. A leggyakoribb problémák egyébként továbbra is ugyanazok: a tájékoztatáshoz, ellátáshoz és az emberi méltósághoz való jog sérülése esetében járnak el legtöbb esetben a betegjogi képviselők.

A gazdasági válság által jobban sújtott országokban nőnek a drága műtétek várólistái. A Szegedi Tudományegyetem klinikáira ez egyébként nem jellemző: évek óta nagyjából ugyanannyit kell a betegeknek várniuk a beavatkozásokra. Ez legrosszabb esetben 7–8 hónap – mutatott rá a felmérés.

Amíg nem nő az ágyszám és korlátozzák az elvégezhető beavatkozások számát, nem is várható, hogy ez a lista rövidüljön – nyiltakozta Bodosi Mihály, az intézményi várólista-bizottság elnöke. A legterheltebb szakterületek sem változnak jó ideje: szürkehályog-műtétre, valamint szívkoszorúér-vizsgálatra is nagyjából 800-an várakoznak – tette hozzá a szakember.

Az EHCI-index összességében az európai egészségügy folyamatos javulását tükrözi, felhívja azonban a figyelmet három különböző területre, amelyek krízisre utalhatnak. A hosszú műtéti várólisták mellett problémát jelent, hogy nő a nem támogatott kezelések körének aránya, valamint hogy az újfajta gyógyszerekhez való hozzáférés romlik. A gazdaság állapotától függetlenül Európa még mindig kórházi fertőzési terület: a 34 mért ország közül minden második esetében vörös fokozatú a fertőzések kockázata – többek között ez is kiderült a jelentésből.