A tervezett szabályok hátrányosan érintik azokat az államokat, ahonnan nagy az elvándorlás.

Több, elsősorban anyagi, illetve befolyás-szerzési oka lehet annak, hogy az Országgyűlés előtt lévő statisztikai törvénymódosítás a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldi szülését, illetve halálozását is felmérhetővé tenné a népmozgalmi adatgyűjtésben.
A kormány nevében benyújtott indítvány indoklásában szerepel is, hogy a KSH által megállapított népességadat képezi Magyarország uniós szavazati arányának megállapítási alapját, ezért kiemelt érdek fűződik a lehető legszélesebb körű adatok gyűjtéséhez – írja a nepszava.hu portálja.
Az "időzítés" aligha véletlen, hiszen az Európai Parlament tegnapi szavazása nyomán változnak majd a jövőben a népszámlálások szabályai - számolt be az Orientpress. Ismert, az Európa Tanácsban a népességi adatok alapján kalkulálják a tagállamoknak járó szavazatokat, és egyes uniós források mértéke is a lakosságszámtól függ. Az új, Unió-szerte alkalmazandó szabályok szerint a tagállamoknak a "szokásos lakóhellyel rendelkező népességükről" kell adatot szolgáltatniuk az Európai Bizottságnak.
Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik legalább 12 hónapon át az adott tagállamban laktak. Így azonban ellentmondás lehet a magyar és az uniós számítási módszer között.
A bizottsági szavazás alkalmával a témáért felelős romániai néppárti képviselő, Sógor Csaba az elfogadott szöveg ellen foglalt állást. A tervezett szabályok hátrányosan érintik azokat az országokat, ahonnan nagy az elvándorlás – vélekedett Sógor Csaba.