Hazatérő magyar orvosok kinti és itthoni élete

Megbecsülés, jó fizetés, fejlődési lehetőség - mindez igen csábító, nem véletlen, hogy rengeteg magyar orvos próbál szerencsét külföldön. Aki mégis visszatér Magyarországra, elsősorban családi okok miatt dönt így. Így volt ezzel Péter és Pál is, akik a Pénzcentrumnak meséltek arról, milyen az élet kint, és milyen most, hogy újra Magyarországon élnek.

"Kövezzen meg, havonta 4500 eurót keresek" - mondja Péter, aki 2012-ig dolgozott Budapesten. Szakmai indokok alapján döntött úgy, hogy külföldre költözik, látni szerette volna, máshol hogyan működik az egészségügyi rendszer, ki akarta próbálni magát. "Májusban kezdtem el németül tanulni, augusztusban megszereztem a B2-es nyelvvizsgát, decemberben kaptam állást" - mondja a Pénzcentrumnak.

Ahogy sok más magyar orvos, ő is ügynökségen keresztül helyezkedett el. A felesége otthon maradt a kisgyerekükkel, és hamarosan ismét várandós lett, így nem tudott munkát vállalni. Nem volt segítsége sem, a környéken nem volt barát vagy rokon, ezért úgy döntöttek, jobb lenne, ha közelebb lennének a családhoz, így Németországból átköltöztek Ausztriába.

Egyedülállóként nagyon jól ki lehet jönni a fizetésből, de családos emberként azért sokkal nehezebb a helyzet - magyarázza.Béreltek egy kis házat, ez havonta 1000 euróba került, és kint a megélhetési költségek is magasabbak voltak, mint Magyarországon. A felesége a két kisgyerek miatt nem tudott munkát vállalni. Épp ezért úgy határoztak, visszaköltöznek Magyarországra.

"Én továbbra is Burgenland tartományban dolgozom. Vettünk hitelre egy házat Magyarországon, az osztrák határhoz közeli egyik településen. Van két autónk, szintén hitelből. Viszont mivel biztos állásom van, nem kell ezek miatt aggódnom, ahogy azon sem kell törni a fejünket, elmenjünk-e nyaralni" - jegyzi meg.

Péter egyébként szeretett volna Magyarországon munkát vállalni, de azt mondja, folyton falakba ütközik. "Nyilván nem tudok annyit keresni itthon, mint odakint, de csak más lenne magyar nyelven dolgozni, magyarokat gyógyítani".

Arra a kérdésre, miért nem sikerül Magyarországon elhelyezkednie, azt mondja, a bértárgyalásokon bukik meg általában a dolog. "Ortopéd traumatológiai szakvizsgával rendelkezem, olyan szakterületen dolgozom, amin csak kevesen. Hiába lenne szükség szakmailag a munkámra, nem fizetnek meg. Márpedig nekem nem mindegy, mennyi pénzt viszek haza havonta: 100 ezer forintba kerül a két autónk törlesztője, háromszázezer a házunké. Csak a hitel törlesztésére elmegy havonta 400 ezer forint. Ha ehhez még hozzáadjuk a többi kiadást, vagyis a rezsit, a bevásárlást, a két gyerekkel járó költségeket, úgy havonta 600-700 ezer forintnál tartunk" - magyarázza.

"Nem csak a pénz számít persze" - teszi gyorsan hozzá. Kint nehéz beilleszkedni, Burgenlandban például különösen nehéz szerinte. Viszont ha valaki szakmailag bizonyít, ha híre megy annak, hogy ő jó orvos, keresik. Hatalmas megbecsülés övez, ha már valaki egyszer volt nálam vagy látott a klinikán, hangosan, előre köszön az utcán" - meséli.

Szakmailag pedig folyamatos fejlődésre buzdítják a főnökei. "Ha például látok egy továbbképzést Svájcban, aminek köszönhetően fejlődhetek, új dolgokat tanulhatok, és 2000 svájci frankba kerül, akkor a munkahelyem ebből 1500-at kifizet, a maradék 500-at ugyan én állom, de jóváírhatom az adóból. Ha szükségem van egy új, nagyítós szemüvegre vagy egy szakkönyvre, megvásárolom, de szintén leírhatom az adóból. Ha én szeretnék kipróbálni valamilyen új eszközt, azt mondják, rendeljem meg, próbáljam ki, és ha mégsem tudom úgy használni, vagy nem jön be, akkor visszaküldjük. Olyat itt nem mondanak, ha szükségem van valamire, hogy oldjam meg mással" - mondja Péter. Emellett a kórháztól kap benzinpénzt, havi 192 eurót, valamint gyerekenként 14 euró gyermektartási támogatást is.

Mindennek ellenére szívesen hazajönne és felhagyna az ingázással, ha egy magyar kórházban megfizetnék - azt mondja, a mostani fizetésének 80 százalékával már elégedett lenne - és hasonlóan támogatnák, ahogy Ausztriában teszik.

Azt, hogy nem könnyű munkát találnia Magyarországon a külföldről hazatelepülő orvosoknak, Pál is megerősíti. Nevét kérésére a cikkben megváltoztattuk. "A személyes tapasztalatom az, hogy aki kint dolgozik, azt nem várják haza. Lehet, hogy azért, mert nem gondolják, hogy valaki ezt komolyan gondolja. Azok a kollégák, akik sosem dolgoztak kint, általában jobban vélik tudni, hogy mi van kint, mint aki külföldön dolgozik"- mondja.

Arra a kérdésre, hogy ha itthon kevés az orvos, nagy a munkaerőhiány, mégis miért nem kapkodnak a külföldön tapasztalatra szert tevő orvosokra, ezt válaszolja: "Ennek az lehet az oka, hogy a külföldről hazatérők a szemléletet is hazahoznák, amire mintha itthon még nem lenne igény, például egy demokratikusabb vezetői kultúrára".

További részletek a cikkben.