• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Higiénia a műtőasztalon - különböző korokban

Lapszemle 2019.10.22 Forrás: feol.hu
Higiénia a műtőasztalon - különböző korokban

Egyiptomban penészes kenyeret tettek a nyílt sebre, valamint borsmentát, mézet és citromot használtak fertőtlenítésre.

A különböző történelmi korok műtőibe és a sebészet történetébe vezette be a hallgatóságot a Fekete Sas Patikamúzeumban Szima Viktória, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának munkatársa. A Higiénia a műtőasztalon című előadás nyitóképe egy középkori műtétet ábrázoló festmény volt: a lefogott beteg fejéből a sebészorvos a bolondság kövét akarta eltávolítani. Az orvos minősítés a sebészekre persze abban az időben nem vonatkozott, hiszen amellett, hogy lenézett, piszkos, véres szakmának tartották, sokáig nem is létezett külön sebészképzés. Mindenkit sebésznek tartottak, aki valamilyen műtéti beavatkozást végzett, legyen az kirurgus, javasember, vagy felcser - tudósított a rendezvényről a feol.hu.

Bizonyított, hogy már az ősember is műtött. Sőt, több őskori koponyaleleten is van nyoma olyan beavatkozásnak, amelyen az ember nemcsak átesett, de túl is élte azt. Ez pedig nem volt kis szó abban az időben, amikor sem az érzéstelenítés, sem a fertőtlenítés, sem pedig a beteg sebének utógondozása nem volt biztosított. Sőt, ezek még csak szóba sem kerültek, hiszen nem álltak rendelkezésre azok az ismeretek, amelyek összefüggésbe hozták volna a betegek – akár sikeres – műtétje után bekövetkezett halálát és a fertőtlenítést. Az orvosok anatómiai és sokszor a betegségekkel kapcsolatos tudása az ókorban sok területen igen magas szintű volt, köszönhetően a boncolásoknak, illetve a mumifikálási eljárásnak. Az egyiptomi piramisokban fennmaradt ábrázolásokból az is kitűnik, hogy a műtéti beavatkozásokhoz használt eszközök sok szempontból hasonlatosak voltak a modern sebészetben is használt alapeszközökhöz – kések, ollók, fűrészek, csipeszek, kanalak, kampók, és így tovább. A műtétek alatti bódításra viszont úgy tűnik, csak a középkorban került sor ópium, nagyobb mennyiségű bor, vagy mézes sör alkalmazásával, esetenként pedig fadarabot tettek a beteg szájába, hogy fájdalmában arra harapjon rá. A higiénia azonban ebben a korban egyáltalán nem volt szempont.

További korok, további történetek a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink