A fogyatékosság az a terület, amelyről nem szívesen nyilatkoznak sem az érintettek, sem a családtagjaik.
Pedig a 2011. évi népszámlálás alapján Baranyában a fogyatékossággal élők száma meghaladta a húszezer főt, ami a népesség 5,2%-át jelentette. Ebből a válaszok alapján 54 százalékuk volt mozgássérült, illetve 16 és 18 hallási és látási problémákkal küzdött, de viszonylag magas, 10-10% körüli volt a súlyos belszervi fogyatékkal élők, a mentálisan sérültek és az értelmi fogyatékosok hányada is – írja a bama.hu portálja.
A fogyatékossággal élők közel fele nyilatkozta, hogy betegsége akadályozza a mindennapi életben, illetve hátráltatja a közlekedésben, utazásban. A tanulásban, munkavállalásban 25, az önellátásban 21 százalékuk életét nehezítette meg testi vagy lelki fogyatékosságuk, és mindössze 15 százalékuk érezte úgy, hogy a problémája a megszokott, hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában nem gátolja.
A munkavégzést, a társadalmi beilleszkedést is nagyban meghatározza az iskolázottság színvonala – többek között ez is kiderült az adatokból. A fogyatékkal élők több mint fele legfeljebb 8 osztályt végzett, szakmával 19, érettségivel további 18 százalékuk rendelkezett, a diplomások aránya 8 százalék volt. A válaszadók közel négytizedének nem okozott gondot együtt élni a betegségével, de minden negyedik személy a közlekedésben, minden harmadik a mindennapi élete során érezte akadályoztatva magát.
Bár nyilvánvaló, hogy akadálymentesítés terén van még hova fejlődni, de előremutató, hogy Pécs 2012-ben megkapta a „Hozzáférhető város" díját a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsától, mondván, az országban a legtöbbet tette a fogyatékkal élők életkörülményeinek javításáért, a város akadálymentesítéséért – jegyzi meg a portál.