Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül.
„A nőkért és a tudományért” elismerést a l’Oréal UNESCO díj magyarországi fennállásának 17. évében Fülöp Lívia lett a kilencedik szegedi, akinek munkáját elismerték. Ezt olyan nőknek ítélik oda, akik kiemelkedő teljesítményt érnek el tudományos területen. Fülöp Lívia a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének docense, kutatócsoportjával az Alzheimer-kór gyógyításán dolgozik, írja a delmagyar.hu.
Az Alzheimer-kór a neurodegerenatív betegségekhez tartozik, amely az idegsejtek pusztulásával jár. Fülöp Lívia elmondta, ezekben a betegségekben rendszerint található egy fehérje, ami ha kóros mennyiségben termelődik az agysejtekben, felszaporodik és elpusztítja őket.
- 2014-től új mechanizmusok után kezdtünk kutatni, már nem csak az említett fehérjére koncentrálva. A felszaporodott fehérjék egyfajta stresszhatást okoznak az agysejteknek, amelyre a sejtek akár önmegsemmisítő választ is adhatnak Azt vizsgáljuk, hogyan segíthetnénk abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak ezzel a stresszhatással és egészségesen folytassák tovább működésüket – fejtette ki a kutatónő.
Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Fülöp Lívia hangsúlyozta, a molekuláris stressz nem azonos a mindennapi stresszel, ezek olyan molekuláris zavaró hatások amelyek ezekre a betegségekre jellemzőek. Kutatásaikkal jelenleg egy új stresszvédő mechanizmust tesztelnek, és próbálkoznak gyógyszerjelölt vegyületek keresésével.