Így hat az internetezés az idegrendszerre

Nemcsak az agyi struktúrákat képes átalakítani, hanem a droghoz hasonló függőséget is kialakíthat bennünk az internethasználat – derül ki a Nemzeti Agykutatási Program keretében elvégzett vizsgálatokból. Janszky József neurológus professzor a Hetek című hetilapnak elmondta, az internet hasonló a táplálkozáshoz: élni nem lehet nélküle, viszont a „túlevés" súlyos problémákhoz vezet.

A technológiai fejlődés minden korban befolyásolta nemcsak az emberi szokásokat, hanem az agyműködést is: az emberiség megtanult írni, számolni, eszközöket használni – olyan képességeket megszerezni, amelyek az agyban nem „alapértelmezett beállítások" - mondta a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Intézeti Klinikai Neurofiziológiai és Epileptológiai Tanszékének vezetője. A professzor szerint nem meglepő tehát, hogy az internet szintén jelentősen megváltoztatja agyunk működését, bár az nem egyértelmű, hogy ezeknek a változásoknak a szaldója pozitív vagy negatív lesz-e.

A világháló például erősíti a képességünket, hogy több mindenre egyszerre tudjunk figyelni – bár ezt többnyire felszínesen tesszük –, miközben egyre kevésbé lesz szükségünk a kézírásra vagy a térbeli tájékozódó képességünkre. Nem vagyunk rászorulva annyira agyunk tartós memóriájára sem, hiszen bármit másodpercek alatt „kiguglizhatunk", ez azonban csökkentheti a kreativitásunkat, ugyanis ennek egyik alapja az, hogy a tartós emléknyomok, illetve a valós időben észlelt, „munkamemóriában" lévő információk között asszociációkat találunk.

A változások – hangsúlyozza a professzor – nemcsak szokásbeliek, hanem maga az agy is átalakul. Ez azért lehetséges, mert az emberi agy nem egy olyan számítógép, amelybe betápláljuk az információkat és kijön az eredmény, hanem olyan szerkezet, amely menet közben változtatni tudja a saját hardverét: ezt nevezik az agy képlékenységének vagy neuroplaszticitásnak. A biciklizést éppen azért nem felejtjük el, mert a tanulás során az agy szerkezete is átalakul. A teljes interjú