Változik-e a cafeteria az eho-emelés miatt? – Szakértők válaszolnak

A vonzerő ezzel csökken, bár az adóteher még így is kisebb marad, mint a munkabéré. Ha a készhez kapott juttatások volumene csökken – amire elég nagy az esély –, akkor az a kereskedelmet és a vendéglátást is érzékenyen érintheti – írja a Világgazdaság – online.

Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének Alelnöke a kérdésre így reagált: A béren kívüli juttatások adóterhe 31 százalékról 51 százalékra emelkedik ugyan, de még így is olcsóbb ilyen jövedelemkiegészítést adni, mint munkabért, amelynek adóterhelése 96–110%-os. Az átlagos adóék ugyan a szuperbruttó kivezetése és a kisvállalati adó bevezetése miatt valamelyest csökken, de így is közel lesz az 50%-hoz. A béren kívüli juttatásokat jellemzően a nagyvállalatok adják, amelyek biztosan nem fogják megvonni, legfeljebb a keretet csökkentik. A most bejelentett változás az adminisztrációs terheket nem növeli, ugyanakkor a cafeteria rendszer teljes átalakítása, majd a feltételek folyamatos, hektikus változtatása inkább a jogbizonytalanság érzetét erősíti – tette hozzá Vadász Iván.

Horváthné Szabó Beáta, a PWC Magyarország adó osztályának igazgatója úgy vélekedett:
A cafeteria függ a munkáltató költségviselésétől és a különböző élethelyzetben lévő dolgozók választásától. Mint mondta: ha a cégköltség adott, minél több adómentes elemet preferál a dolgozó, annál több nettó juttatásban részesül. Érdemes kockázati, pl. betegségbiztosítást kérni, mivel annak díja mentes az adó alól, akárcsak a lakástámogatás vagy a sporteseményre szóló belépő. Azonban – folytatta Horváthné - az alacsonyabb keresettel rendelkezők a magasabb adóteher ellenére a munkahelyi étkezést, helyi bérletet, és ha még marad a keretből, az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát fogják választani. Jövőre a béren kívüli juttatások 51,17% adót viselnek, de nézzük pozitívan, fűzte hozzá a PWC Magyarország adó osztályának igazgatója, ez cégköltség szintjén 23%-kal kevesebb, mint a munkabér.

Balog Ádám, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára a kérdéssel kapcsolatban elmondta: Amennyiben a cafeteria elemeket 10% helyett 27% eho terhelné, még mindig jelentős lenne az ilyen juttatásokkal elérhető adómegtakarítás. Érdemes kiemelni, hogy jövőre várhatóan a cafeteria paletta marad, azonban lesz pár módosítás, amelyek könnyítik a felhasználhatóságot. Ilyen a munkahelyi étkeztetésre vonatkozó kedvezőbb szabály, miszerint a juttatás akkor is nyújtható, ha az üzemi étkezdét külsős személyek is használják.Iskolakezdési támogatás esetében a felhasználásra rendelkezésre álló határidő 60 napról kitolódik az év végéig. 2013-tól az Erzsébet-utalványt csak hideg-étkeztetésre lehet majd felhasználni, azaz a vendéglátásban már csak a SZÉP-kártya lesz elfogadható – tette hozzá Balog Ádám.