Az alapellátási ügyelet új rendszernek bevezetésével voltak nehéz éjszakáik, de megnőtt a háziorvosok részvételi hajlandósága is időközben.
Észlelik a feszültségeket, ezért megfontoltabb lépéseket, és jobb kommunikációt javasolt az ellátórendszer átalakításában a terepmunkát végző intézményvezetőknek Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató a Magyar Kórházszövetség háromnapos konferenciájának fenntartói fórumán - tudósított a Népszava.
A kórházi főigazgató emlékeztetett arra is, hogy március végén még soha nem volt akkora az intézmények eladósodása, mint az idei évben. (Március végén már 33,8 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak a fekvőbeteg-ellátók.) Hozzátette: ez természetesen nem azt jelenti, hogy most rosszabbul gazdálkodnak, mint korábban, a rosszabb eredményért Jenei Zoltán elsősorban az energiaárakat és az inflációt tette felelőssé.
Miközben a várakozási idők csökkentése kiemelt feladata a hivatalának, azt is látja, hogy mind több helyen nem képesek az egyes betegellátó osztályok az ellátási minimum feltételeknek megfelelni. Ahol pedig ez van, ott a betegek sem juthatnak megfelelő ellátáshoz. A szakdolgozói hiány miatt egyre nehezebb kiállítani a szakmai teameket. Többek között ez is az egyik olyan kockázat, ami arra figyelmeztet, hogy a rendszer szétaprózódottsága már nem menedzselhető sokáig. A helyzet kezelésének egyik eszköze, hogy az ellátási minimum szabályokat felülvizsgálják, és az élethez igazítják. A másik, hogy gazdaságos üzemméretet alakítanak ki és az intézmények feladatait, szakmai szerkezetét újra gondolják a megyékben és a régiókban is. Azaz elkerülhetetlen az ellátási piramis különféle szintjeinek újratervezése.
Reményét fejezte ki, hogy a városi kórházak vezetői megértik, ha a hatékonyabb működtetés érdekében egy új ellátásszervezéssel át is alakul a portfóliójuk és a pácienseiknek 30-40 kilométerrel távolabbra is kell utazniuk, ott viszont biztonságosabb körülmények között látják majd el a betegeiket. Továbbiak a teljes cikkben