Jobban emelnék a gyógyszergyártói különadót

Mostanáig úgy tűnt, hogy a gyógyszergyártók „különadóját" a tb-támogatott forgalmuk 12 százalékáról 18-ra emelné a kormány, most azonban kiderült: ennél is nagyobb elvonással számolhatnak a cégek. A legújabb tervek szerint ugyanis a kabinet már 20 százalékos befizetési mértékkel kalkulál.

A Magyar Nemzet úgy tudja, azért emelkedett tovább a „különadó" mértéke, mert a kormány úgy ítélte meg: nincs garancia arra, hogy a gyógyszerpiacon tervezett egyéb intézkedések valóban a remélt megtakarítást eredményezik. A gyártói befizetés az egyetlen olyan tétel, amely szinte pontosan tervezhető.

Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a Magyar Nemzet kérdésére úgy fogalmazott: - Nem volt korrekt a kormány tárgyalási módszere. A múlt heti egyeztetésen kiosztott anyagban még 18 százalékos „különadó" szerepelt, majd ez váratlanul és indoklás nélkül 20 százalékra emelkedett. Ezt a mértéket már nem tudják elfogadni. Kifogásolják továbbá, hogy az előterjesztésben nem szerepel: az emelt mértékű különadó csak időszakos intézkedés.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségénél létezik egy olyan elképzelés, amely akár még 20 százaléknál nagyobb mértékű „különadót" is elfogadhatónak tartana akkor, ha a kormány más forrásból ezt ellentételezné számukra a kutatás-fejlesztéshez nyújtott támogatással. Ezt azonban számos gyártó nem támogatja, és diszkriminatívnak tartja, hiszen nem tudna élni az ellentételezés lehetőségével.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt: a gyártókra kivetett különadón túl számos más intézkedéssel próbálja a kormány elérni két év alatt a Széll Kálmán-tervben szereplő, 120 milliárd forintos megtakarítást. Ezenkívül az idén további, körülbelül 26 milliárd forintos kiigazítást terveznek a gyógyszerár-támogatásban, hogy az idei kassza tartható legyen.

A „különadó" emelésén túl az egyéb intézkedések között szerepel az orvoslátogatók után fizetendő ötmillió forintos díj tízmillióra emelése. Mérsékelnék továbbá számos koleszterinszint-csökkentő tb-támogatását is. Szintén kiadáscsökkentő intézkedés lenne az úgynevezett kombinációs - egy gyógyszerben kétféle hatóanyagot tartalmazó - készítmények támogatásának csökkentése, ebben már lépett is az egészségbiztosító.

Többletbevételt remél a kabinet az úgynevezett volumenszerződések újrakötésétől 10 százalékkal alacsonyabb határértékkel, ami a gyártói befizetések további emelkedését jelenti. Ezek olyan szerződések, amelyek leveszik a biztosítóról a finanszírozási kockázatot azzal, hogy egy előre meghatározott forgalom után a gyártók maguk fizetik a betegek gyógyszeres terápiáját.

A nemzetközi referenciaárazással is spórolna a kormány. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják a Magyarországon is elérhető gyógyszerek nemzetközi piaci árát. Semmi nem indokolja ugyanis - áll a kormányzati anyagban -, hogy itthon magasabb áron vásároljuk a gyógyszereket.

Eredményességalapú finanszírozást is bevezetnének, ami azt jelenti, hogy a biztosító csak akkor finanszírozza a gyógyszeres terápiát, ha az a való életben is hozza a klinikai vizsgálatokban kimutatott eredményt.

Az említett lépések amellett, hogy biztosítják az idei támogatási előirányzat betarthatóságát, áthúzódó hatásukkal hozzájárulnak a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott 2012. évi célszám eléréséhez.

Kiderült az is, hogy szigorodna a közgyógyellátás, s a betegek virtuális pénztárcájába egy-egy hatóanyagból már csak a legolcsóbb készítmény ára kerülhetne be.

A hatósági árcsökkentés bevezetését egyelőre elvetette a kormány, legfeljebb arra az esetre tartja fenn, ha a többi intézkedéssel nem sikerül elérni a kívánt megtakarítást.

Hamarosan zárul az egyeztetés arról az előterjesztésről, amely a Széll Kálmán-tervben előírt gyógyszerkiadás-csökkentés végrehajtásának konkrét intézkedéseit tartalmazza. A jelenlegi tervek szerint a kormány a jövő hét közepén dönthet a végleges változatról.