Karácsony közeledtével mindig nagyobb figyelem irányul a lelki problémákra, többek közt a depresszióra.
Ezt súlyos esetekben antidepresszáns gyógyszerekkel, illetve pszichoterápiával szokás gyógyítani, de enyhébb típusát hatékonyan „kezelheti" a testmozgás is. Sőt a sport a súlyosabb kórképek gyógyításához is hozzájárulhat. Intenzíven kutatják, miként hat azon túl, hogy egyfajta viselkedésterápiaként működik – írja az mno.hu portálja.
A depresszió egyre gyakrabban üti fel a fejét: a nyugati társadalmakban az emberek több mint 10 százaléka szenved e betegségben élete során még akkor is, ha ez nem is tudatosul benne. A probléma gyakorisága, a vele járó, a munkaképességet is erősen rontó hangulatingadozások, alvási problémák, pszichoszomatikus tünetek, illetve a konvencionális kezelések költségei hatalmas terhet rónak a betegre, családjára és a társadalomra is. Hatalmas hát az igény azokra a kezelési módokra, amelyek enyhíthetik a depresszió tüneteit, de híján vannak a gyógyszerezés mellékhatásainak.
Az intenzív, hosszan tartó testmozgás ugyan valóban erőteljes endorfinfelszabadulást eredményezhet az ember szervezetében, és ez a hormon pillanatnyi, gyorsan tovatűnő eufóriát okozhat. De a maratoni távot futni képtelen kedélybeteg szürke hétköznapjaira rátelepedő depresszió gyógyításában mindennek vélhetően kevés szerepe lehet. Vajon az újonnan elkezdett, mérsékelt intenzitású testmozgás valóban segíthet? Szerencsére a téma sokakat érdeklő volta miatt számos kutatóintézetben végeztek vizsgálatokat a testedzés kedélyjavító hatásáról.
Egy, az amerikai Duke Egyetemen végzett kísérletben a depresszióval küzdő önkénteseket három csoportra osztották. Egy részük hetente háromszor-ötször könnyű testmozgást végzett mintegy negyven percen keresztül. A következő csoport egy általánosan használt antidepresszáns gyógyszert szedett, míg az utolsó csak placebót kapott. A Psychology Today magazinban publikált kutatás eredményei azt mutatták, hogy a négy hónapos kísérletsorozat végére a résztvevők 40 százaléka gyógyult ki a depresszióból.
A depresszió kezelésében igen nagy szerepe van a beteg elvárásainak, a kezelő orvossal való kapcsolatának és a rutinszerűen végzett tevékenységeinek – tehát tulajdonképpen a tablettabevételnek. Ez lehet a sport antidepresszáns hatásának egyik mozgatórugója is: ha van egy „feladat", amit a betegnek rendszeresen el kell végeznie, különösképpen, ha e feladat erőfeszítést igényel, és ezáltal sikereket érhet el benne, az további fiziológiai effektusok nélkül is segíthet rajta.
A pszichés hatások mellett nem elhanyagolhatók az élettani, főként a hormonális hatások sem. Ezt azért kell kiemelni, mert az intenzív testmozgás során felszabaduló endorfinon kívül a szerotonin nevű idegi ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) szintje is megemelkedhet a sport hatására, amely ugyancsak kedélyjavító hatású. E vegyület vérbeli koncentrációja közismerten alacsony a depressziós embereknél, olyannyira, hogy sok antidepresszáns gyógyszer éppen a szerotoninszintet emeli.