Kerülni a politikai kockázatot: kórtörténet 2010–2018

Nincs semmi meglepő abban, hogy a Fidesz a megindult választási kampányban sem kíván beszélni az egészségügy problémáiról, ez lassan nyolc esztendős hagyomány a pártnál. Már 2010-ben is gondot okozott az Orbán-kabinetnek, hogy programot hirdessen az egészségügy konszolidálására. A fejezetet jegyző Pesti Imre a kormányprogram szövegében kerülte, hogy markáns választ adjon az egészségügyi rendszerek öt alapkérdésére: a hogyan, miből, kinek, mikor és mennyit kell szolgáltatni. Az Orbán-kormány egészségpolitikája a gyakorlatban is döcögve indult, ugyanis hiába írta Pesti Imre a pártprogramot, az ágazat irányításra még sem őt, hanem Szócska Miklóst kérték fel, akiről tudható volt, hogy a Pesti által leírtakat zsigerből elutasítja. Közben megszűnt az önálló egészségügyi tárca, és az ágazatot már csak egy beosztott államtitkár képviselhette a kormányzatban - írta a Népszava az egészségügy elmúlt éveit összefoglaló áttekintésében, melyet Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal szavaival zár:

- Miért volt sikertelen az egészségügy rendbetétele az elmúlt nyolc évben a Fidesznek?
- Hiányzott a programalkotás: a két ciklus között annyi különbség azért van, hogy míg 2010 és 2014 között volt egészségügyi program, a Semmelweis Terv, addig 2014 után a területet irányító államtitkárok csak beavatkozási pontokat azonosítottak, és ezek egyikében sem sikerült hatékonyan lépniük. A Semmelweis Terv is félbemaradt, mert olyan változások következtek be mint például az államosítás. És hiába próbálták a tervet hozzáigazítani a változásokhoz, nem működött. Ennek torzója lett a kórházfenntartó központ létrehozása, amely képtelen volt megbirkózni az intézmények központosított működtetésével, irányításával, mivel maga a feladat lehetetlen, végrehajthatatlan.

- Sikerült a Fidesz-kormánynak valamit javítania a rendszeren?
- Három területen – a dohányzás elleni törvénnyel, az egészségtelen élelmiszerek megadóztatásával és az alapellátásról készült jogszabállyal – történt pozitív elmozdulás. Mindhárom hosszú távon javíthatja a lakosság egészségi állapotát. Fontos továbbá az e-health területén a bevezetésre kész Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatói Tér (EESZT) tervezett intézményesülése, amely új lendületet adhat a digitális egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének.

- Adtak pénzt is, de nincs sok látszata
- Az uniós pénzekből a vidéki intézményrendszer megújult, a fővárosban pedig minden maradt a régiben, miközben a lakosság harmada a budapesti kórházakat használja. A háziorvosi praxis finanszírozás 30 százalékkal nőtt reálértéken 2010-hez képest, és a többi orvos, valamint a nővérek javadalmazása is javult, a baj csak az, hogy ezek az összegek későn érkeztek a rendszerbe és elégtelenek még mindig az elvárt jövedelmekhez képest. A teljes áttekintés itt olvasható