Ma dönt az Országgyűlés a 9 jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvényről.
Ma dönt az Országgyűlés az egészségügyi salátatörvényről, amely 9 jogszabály módosításával von ki milliárdokat a gyógyszerártámogatási rendszerből, megszünteti a passzív táppénzt, valamint a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot, és változtat néhány népegészség ügyi és az egészség ügyi dolgozókat érintő szabályon. Napirendre kerül a népegészségügyi termékdíj, azaz a hamburger, vagy épp a nemburger adót szorgalmazó indítvány is.
A Font Sándor és Kovács József által benyújtott javaslat szerint egy liter üdítő után nem tíz, hanem öt forintot kellene adózni, de kevesebbet kellene fizetni az energiaital és a chips után is. Ezzel a kormány ellentmond alig 3 nappal korábbi bejelentésének, hiszen a kormányszóvivő még arról beszélt, hogy az üdítők után literenként 10 forintot szednének be. Az energiaitaloknál az adó mértéke a múlt hét elején még 300 forint lett volna, péntekre ez 250 forintra csökkent, a chipsek esetében pedig 400 helyett kilónként 200 forintot kell fizetni.
Megússzák a különadót a gyümölcslevek, a lekvárok, illetve a csokoládéknál is csak a magasabb cukortartalmú nassolnivalókat büntetnék. Az sem mindegy, hogy ki fizet, hiszen míg a javaslat azt állítja, hogy az adót a gyártótól vagy az első hazai értékesítőtől szednék be, a cél az, hogy kevesebb egészségtelen élelmiszert fogyasszunk. Tehát az adót a fogyasztó fizeti, ám az áremelés minden bizonnyal hatással lesz a gyártókra, forgalmazókra is. -
Súlyos hibái miatt nem tudja támogatni az MSZP a termékdíj e formáját - közölte Kökény Mihály. A volt szakminiszter szerint a tervezet csak a kedvezőtlen élettani hatású termékeket sarcolja meg, s nem teszi vonzóbbá - kedvezőbb adókulccsal - az egészség megőrzése érdekében kívánatos termékeket. Kimaradt a listáról a dohánytermékek és a tömény szeszes italok teljes köre, amelynek fogyasztása kitüntetett felelősséget visel a magyarok rossz egészségének okai között. Ennél is nagyobb baj, hogy a termékadó a központi költségvetés bevételét képezi. Nincs garancia arra, hogy a különadóból a kormány népegészségügyi célokat finanszírozna, vagy a már kivéreztetett egészségügynek juttatna többletforrást - hívta fel a figyelmet Kökény.