Keveset tudnak az adósság újratermelődésének okairól

Kevés információja van arról a kórházszövetségnek, hogy miért termelődik újra az intézmények adóssága – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában Svébis Mihály, a szervezet elnöke, aki arról is beszélt, hogy a szövetség két éve próbálkozott azzal, hogy az ügyeleti és a járóbeteg-ellátásnál határozzanak meg országosan egy plafont a kifizethető óradíjak nagyságára, minderről a portfolio.hu portál számol be.

Az interjú legérdekesebb pontjai:

"Más-más okok" állnak az egyes kórházak adósságának termelődése mögött.

Az alulfinanszírozottság csak egy része a történetnek.

Az adósságállomány attól is függ, hogy milyen a portfóliója a kórháznak.

Nehézséget okoz, hogy az elmúlt években a vidéki kórházakban 500 milliárd forintos beruházás történt, de ezeknek a modern épületeknek, műszereknek a fenntartási kiadásait nem tervezték be.

Konkrét példát is említett: "ezek az új épületek szerencsére már légkondicionáltak, így viszont a nyári hőségben a hűtés költsége akár meg is haladhatja a téli fűtését is. A több száz milliós korszerű gépeknek nagy karbantartási költségei vannak."

Hiányzik az amortizáció a struktúrából.

A munkaerőhiány hatására bérspirál indult el.

Vannak olyan kórházak, ahol a kiadások közel 80%-át a bérköltség teszi ki.

A szövetség két éve próbálkozott azzal, hogy az ügyeleti és a járóbeteg-ellátásnál határozzanak meg országosan egy plafont a kifizethető óradíjak nagyságára.

A lehetséges megoldást is felvázolja, amiről azt gondolnánk, hogy ez már jelenleg is működik: "létre kellene hozni egy szakértői bizottságot az államtitkárság, a Pénzügyminisztérium és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, valamint más civil szervezetek részvételével, amely átvizsgálja a kórházakat és valós képet tud adni az állapotukról, meg tudja mondani, hogy az adósság újratermelődésében milyen rendszerszintű hibák vannak, s mekkora az adott intézmény menedzsmentjének a felelőssége a tartozás kialakulásában".

A munkaerőhiány a legnagyobb veszély a jövőre nézve.

A külföldre történő orvoselvándorlás mértéke csökkent, azonban új elszívóerő jelent meg, a magánellátás dinamikus fejlődése miatt.