A háttérben nem a tradíciók felvirágzása, sokkal inkább a családi kedvezmények húzódhatnak meg.
A Központi Statisztikai Hivatal évenkénti bontásban közli az élveszületéseket az anya, illetve az újszülött főbb jellemzői szerint – a 2020-as adatokkal július közepén frissítették az adatbázist. Az elmúlt húsz évben tavaly nőtt az előző évhez képest a legnagyobb mértékben az élveszületettek száma (3,5 százalék), igaz, nem ez volt a legtermékenyebb év: a bő 92 ezer 2020-as születésű gyereknél jóval többen jöttek világra például 2006-ban vagy 2008-ban – mindkét évben a százezret közelítette ez a szám, írja a 24.hu.
2002 és 2009 között, tehát a baloldali kormányok idején átlagosan 97 ezer gyerek született évente, a 2010 óta eltelt tizenegy teljes évben érzékelhetően kevesebb, kicsivel több mint 90 ezer. Bár ezek alapján úgy tűnhet, kisebb a gyerekvállalási kedv, az évtizedes csökkenés mögött részben az áll, hogy kevesebb szülőképes korú nő van.
A KSH statisztikát vezet arról is, hogy az egyes években hogyan alakult a népesség életkor szerint. Míg a szervezet által is kiemelt korcsoportba (15-49 évesek) negyven éve 2,59 millió nő esett, addig 2012-ben kétszázezerrel kevesebb. A legfrissebb adatok szerint tavaly ennél is kevesebb, 2,29 millió 15 és 49 év közötti nő élt hazánkban, ami a nyolc évvel korábbinál százezerrel kevesebb.
A szülő nők átlagos életkora 1980 és 2010 között folyamatosan nőtt, azóta pedig stagnálást, enyhe növekedést mutat: 1980-ban 25 volt, 2010-ig 30-ra kúszott fel, a legfrissebb adatok szerint pedig 30,4 év (ábránkon ezt sárgával jelöltük). A nők átlagéletkora az első gyerek születésekor (zölddel jelezve) negyven éve még 22,86 év volt, ami 2010-ig 28,2 évre nőtt, tavaly pedig már 29 év volt, írja a lap.