• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Kísérleti nyulakká tették az akadémikusokat

Lapszemle 2019.08.15 Forrás: 168 Óra Online
Kísérleti nyulakká tették az akadémikusokat

Mostantól a kormány, személy szerint Orbán Viktor határozza meg, miről is folyjék a tudományos kutatás.

Maróth Miklós, az MTA-tól kiszervezett kutatóhálózat vezetője szinte nem is titkolja: mostantól a kormány, személy szerint Orbán Viktor határozza meg, miről is folyjék a tudományos kutatás. A Nature magazin a politika és a tudomány legkomolyabb konfliktusainak egyikeként tartja számon a Magyar Tudományos Akadémia szétverését, írja a 168 Óra.

Rendkívül erőteljesen nyitott új posztján Maróth Miklós, az MTA-ról leválasztott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetője, aki legelső nyilatkozatai egyikében felelőtlennek nevezte és uszítással vádolta az Akadémia átszervezése ellen tiltakozó dolgozókat. Maróth ezzel lényegében megbélyegezte a teljes Akadémiát, amelynek közgyűlése tavaly decemberben elsöprő többséggel, kilencvenszázalékos szavazati aránnyal fogadott el több olyan határozatot, amely a kutatóhálózata jövőjével volt kapcsolatos. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete ugyanakkor feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, egyben kinyilvánította: „a kutatóintézet-hálózat szerkezetének változtatását az MTA csak akkor tartja elfogadhatónak, ha érdemi elemzés nyomán bizonyítható, hogy az az összmagyar tudomány érdekét szolgálja”.

Nos, ilyen érdemi elemzést még soha senki nem tett le az asztalra, épp ellenkezőleg: bár Palkovics László innovációs miniszter, a kutatóhálózat államosításának kiötlője és végrehajtója folyamatosan a németországi Max Planck intézet működésére hivatkozik a magyarországi átalakítások kapcsán, épp a legjelesebb német tudósok tiltakoznak az ilyesfajta összehasonlítás ellen. Ők nyílt levélben tették helyre Palkovics miniszter állításait. Az aláírók közt, mások mellett, szerepelt a Palkovics által hivatkozott Max Planck intézet egyik vezetője is. Ám leleplezett hazugságok ide vagy oda, mindez nem akadályozta az Országgyűlés fideszes többségét abban, hogy szétverje a magyar tudományt, aminek következtében már több magyar tudós is jelezte, hogy munkáját nem Magyarországon folytatja.

Maróth Miklós magabiztosan beszél új pozíciójáról: szerinte eleve rosszhiszeműség lenne kétségbe vonni azt, hogy a kormányzat hatékonyabbá akarja tenni a kutatóhálózatot. Szerinte az Akadémia testülete „szándékosan vagy sem, bekerült a politikai játszótérre, ami nem tett jót neki”. Ez azért figyelemre méltó megjegyzés, mert Lovász László elnök a 168 Órának nyilatkozva azt mondta, hogy immáron politikai logika diktálja a tudománnyal kapcsolatos bánásmódot. „Holott ennek – mondta az elnök – fordítva kellene lennie: a tudomány eredményeit kellene figyelembe venni a politikai döntéseknél. Ezt próbáltuk segíteni kutatásokkal például az oktatás, az egészségügy területén.” Vagyis Lovász elnök szerint épp a kormány tolta politikai erőtérbe az Akadémiát, annak működéséből ez a szerep nem következett. Az is felettébb érdekes, hogy épp az a Maróth Miklós nyilatkozik politikai játszótérről, aki a már idézett interjúban azt fejtegette, nincs szükség a fékek és ellensúlyok rendszerére a politikában, mert ezt a szerepet tölti be a négyévenkénti választás.

Maróth Miklós a kormányzati terv kapcsán azt mondta, hogy Orbán Viktor „csak” a stratégiai döntéseket hozza meg, de nem szól bele a tudományos kérdésekbe. De vajon a kutatási irányok és témák kijelölése nem számít-e eleve beleszólásnak a tudomány világába? A kutatóhálózat vezetője azt is kijelentette, hogy majd öt év múlva derül ki, sikeres lesz-e ez a mostani átszervezés. Ezzel kapcsolatban azt írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma, hogy a „tudomány sok tekintetben kísérletezés, de intézményei tekintetében stabilnak kell maradnia, különben nem képes eredményeket hozni. Az akadémiai kutatók nem akarnak kísérleti nyulak lenni".

 

Legolvasottabb cikkeink